Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 4. szám

4. szám. HELYI TANÁCSOK 41 ihésátlugokat kötelező tervfeladaiként kiadni nem szabad. A megyei és járási (városi) tanácsok vb. mezőgazdasági osztálya 'köteles a gépállomások agronómusaival együtt a tsz-eknek termelési terveik eikószíiéséhez segítséget nyújtani, különösen a gépi munka, az agrotechnikai, trágyázási és egyéb intézkedések tervének kidolgozásában, valamint a tervek végrehajtása során, hogy a megadott xnaga:-abb termésátlagok ténylegesen elérhetők legyenek. A tsz-ek számára a megyei átlagnál magasabban megadott termlsáliagok elérése azonban a megyei és járási tanácsok vb. mezőgazdasági osztálya számára kötelező akkor is, ha a termelőszövetkezetek ennél alacsonyabb termésátlaggal terveznek termelési terveikben és ennek megfelelően a tsz-ek termelési terve'i~k járási, illetve megyei összesítése alacsonyabb termésá'lagot eredményez, mint amit a megyei, illetve járási mezőgazdasági osztály kötelezően megkapott. í. öntözéses növénytermelés. Az öntözéses növénytermelés terve növényenkánt, illetve' növénycsoportonként szekterbentásban tartalmazza az 1954. évben öntözendő szántóföldi növények, továbbá rét és legelő területet. Ezeknek a területe a szántóföldi növénytermelés tervében, illetve a rét és legelő területben benne van. Az 1S54. évben öntözendő terület tervének, valamint az öntözőtelcpépítési terv megyén belüli bontásánál az öntözési, v zeíiátási lehetőségei, va-amint a tsz-ek és egyéni termelők részéről megnyilvánuló öntözési kedvet kell figyelembe venni. A megyén belül a bontást ugyanolyan szektorbontásban kell végezni, ahogy a megyei tanács vb-a a tervet megkapta. Az öntözési és öníözőtelepápítési terv megyén belüli bontásába be kell vonni a terület; vízügyi igazgatóságok szakembereit, hogy a telepeknek az öntözési idény kezdetéig való megépítése, valamint az öntözővíz biztosítva legyen. 3. Az istállótrágyázás tervét úgy kell a megyén, járáson belül bontani, hogy a szántóterületnek legalább 20%-ára kell istállótrágyázást előirányozni. 4. A talajjavítási terv csak a tsz-ek és tszcs-ok 1954. évi talajjavítási tervét tartalmazza. Ennek megfelelően a tsz-ek és tszcs-ok birtokában lévő, javításra szoruló savanyú és szikes talajok figyelembevételével kell a megyén belüli bontást elvégezni. 5. Az agrotechnikai intézkedések közül a keresztsoros és négyzetes vetés tervét teljes egészében a tsz-ekben és tszcs-okban kell megvalósítani. Törekedni kell arra, hogy a hete-ózis kukorica vetőmag minél nagyobb részét is tsz-ek és tszcs-ok termeljék meg. A megyén belüli bontást ennek figyelembevételével kell elvégezni.6. A rét-, legelő- és nádtermés. A szőlőterület a megye egész szőlőterületét tartalmazza (külön a nem termőt is). A_m3jy^t átlagtermés a termő szőlőterületre vonatkozik. Ajne^yen belüli bontást a szőlőterületnek, a hozamoknál a szolok minőségének, állapotának megfelelően kell elvégezni. A tsz-ek számára megadott termésátlagok megyén belülijervezésénél az 1. c) pontban a főbb növények termésátlagára vonatkozóan megadott irányelveket kell alkalmazni. A szőlőtelepítések terve külön tartalmazza a tsz-ek és az egvéniieg gazdálkodó dolgozó parasztok telepítési tervét, valamint azt, hogy a tsz-ek telepítése számára mennyi szaporítóanyag van állami készletből biztosítva. Törekedni kell a telepépítési terv túlteljesítésére olyan mértékben, amennyire azt a termelőknél rendelkezésre álló szaporítóanyag mennyisége lehetővé teszi. Ennek figyelembevételével kell a megyén belüli bontást szektoronként elvégezni. Az 1955. évi telepítés alá végzendő forgatások tervét is a fenti irányelveknek megfelelően kell megyén belül bontani. A tsz-ek forgatási tervének megállapítása az 1955. évre az állami készletből előreláthatólag biztosítható szaporítóanyag figyelembevételével történt. Törekedni kell arra, hegy az 1955. évi telepítés tervében, ennek megfelelőén az 1954. évi forgatás a saját szaporítóanyag termelés növelésével mind a tsz-ekben és tszcs-okban, mind az egyéni termelőknél a terven felül növelhető legyen. 8. Az üzemi gyümölcsösök termelésének és telepítésé* nek tervét a tsz-ek (tszcs-ok) üzemi gyümölcsös területének és az 1934. évi telepítési lehetőségeknek megfelelően kell megyén belül bontani. A terv tartalmazza az 1954. évi üzemi telepítésekhez állami készletből biztosítható szaporítóanyagot. 9. A fatermclés-erdcművelés és fásítás tervének megyén belüli bontását az erdőtelepítő állomások szakembereivel együttműködve kell végezni ugyanolyan szektor-* bontásban, amint azt a megye megkapta. II. Állattenyésztés. 1. Tehén- és kocaállomány, termelési és szaporulati mutatók, valamint a tsz. közös állomány sűrűségének terve. a) A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya ugyanolyan részletezésben adja meg az állattenyésztési tervet a .járási (városi) tanácsok vb. mezőgazdasági osztálya részére, amilyen részletezésben azt a földművelésügyi minisztériumtól megkapta. b) A járási (városi) tanács vb. mezőgazdasági osztálya a községi tanácsok vb.-ai számára adja meg az 1954. év végére elérendő tehén- és kocaletszámot, valamint az egyéni termelőknél elérendő szaporulati és hozammutatókat. c) Az 1954. évvégi kocaállomány, valamint az 1954. évi szaporulati és hozammutatók járásokra és községekre történő bontásánál az állatállomány jelenlegi helyzetét, minőségét, a beadási kötelezettséget, a várható selejtezéseket és mindenekelőtt az intézkedések alapján jelentősen megnövekedett tenyésztési kedvet kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a megye összes állatállománya valamennyi állatfajnál minél nagyobb mértékben növekedjék. d) A tsz. közös állatállomány sűrűségi mutatóinak, valamint a szaporulati és hozammutatóinak járásokra (városokra) való bontásánál, valamint a tsz-ek állattenyésztési keretszámainak járáson belüli kialakításánál a 242/ 1953. sz. együttes utastíás I. fejezetének 3. c) és d) pontjában meghatározott irányelveket kell érvényesíteni a következő kiegészítéssel: A tsz-ek közös állatállományára vonatkozó sűrűségi mutatókat átlagos mutatóknak kell tekinteni. Ezen belül az egyes tsz_okban az adottságoktól, az állatállomány tényleges helyzetétől, a takarmányozási viszonyoktól, valamint a tsz-ek jövedelmezőségi helyzetétől fügygően az állatsűrűség magasabb, illetve alacsonyabb is lebet. A ténylegesen elérendő állatállomány keretszámait, — amelyek a termelési tervek elkészítésének alapját képezik —, a tsz-ek elnökeivel való megbeszélés során kell kialakítani. A tsz-ek számára előírt szaporulati és hozammutatók elérése a megyei, illetve a járási (városi) tanácsok vb. mezőgazdasági osztályai számára kötelező- A tervezési eljárásra értelemszerűen a jelen utasítás I. 1. c) pontjában foglaltak az irányadók. e) Az állattenyésztési terveknek megyén és járáson belüli bontásánál szorosan együtt kell működni az állattenyésztő állomások megyei igazgatóságaival, illetve a járási állattenyésztő állomásokkal. 2. A zoótechnikai intézkedések, a törzskönyvezés, az apaállat ellátás tervét és a silózás tervét a megyei tanácsok vb-a tudomásul és a végrehajtás ellenőrzése céljából kapta. E tervek megyén belüli bontása és végrehajtása közvetlenül az állattenyésztő állomások megyei igazgató-