Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 59. szám

624 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 59. szám. 21. §. (1) A rokkantsági törzsnyugclíj anná!, aki munkaképességét mind rendes ke- A nyiIírdfj reső foglalkozása, jnind bármely más megA1i|l foglalkozás tekintetében teljesen el- aüW vesztette és mások gondozására szorul ^uSíwr (I. csoportbeli rokkant): o) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképtelenség esetében — — — — — — — 80%-a, b) egyéb okból eredő munkaképtelenség esetében — — — — — — — 70%-a, aki munkaképességét mind rendes ke­reső foglalkozása, mind bármely más foglalkozás tekintetében teljesen el­vesztette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő munkaképtelenség esetében 70%-a, b) egyéb okból eredő munkaképtelenség esetében — — — — — — — 60%-a, aki rendes kereső foglalkozásában a szokásos munkafeltételekkel rendsze­res munkára képtelen és munkaképes­ségét legalább kétharmad részben egyébként is elvesztette, úgyhogy meg­maradó munkaképességével rendszere­sen nem vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősítésű vagy lé­nyegesen kisebb képzettséget kívánó foglalkozásban tud dolgozni (III. cso­portbeli rokkant): a) üzemi balesetből vagy foglalkozási be­tegségből eredő munkaképesség csök­kenés esetében — — — — — 60%-a, b) egyéb okbó! eredő munkaképességcsök­kenés esetében — — — — — 50% -a*. (2) A III. csoportba tartozik az is, akinek mun­kaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség következtében hatvanhét százalékot elérő, de kilencven százalékot meg nem haladó mérték­ben csökkent. 22. §. Nyugdíjkiegészítés címén az 1945. évi január hó 1. napja óta munkaviszonyban töltött minden év után a törzsnyugdij egy százaléka jár. 23. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági nyug­díj összege a nyugdíj megállapításánál figyelcmbe­yett munkabérnél több nem lehet. (2) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint, illetőleg — ha a nyugdíj megállapí­tásánál figyelembeveit munkabér hetvenöt száza­léka ennél kevesebb — a munkabér hetvenöt szá­zalékának megfelelő összeg. (3) A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint, illetőleg — ha a nyugdíj meg­állapításánál figyelembevett munkabér ennél ke­vesebb — a munkabérnek megfelelő összeg. 24. §. (1) Az özvegyi nyugdíj az elhalt férj ré­szére öregség esetére járó nyugdíj ötven százaléka. (2) Üzemi baleset, vagy foglalkozási beíe^-ég következtében meghalt férj özvegyének nyugdíja -a férj részére öregség esetére járó nyugdíj hetven százaléka. 25. §. (I) Az árvaellátás összege gyermeken­ként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de leg­alább havi száz forint; azoknak az árváknak a ré­szére pedig, akiknek mindkét szülője meghalt (sáfi­lőtien árvák), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás, de legalább havi százöí.en forint jár. (2) Azt a gyermeket, akinek életbenlévő szülője rokkant, vagy akit életbenlévő szülőié elhagyóit és róla nem gondoskodik, az árvaellátás szempontjá­ból szülőtlen árvának kell tekinteni. Az árvaellá­tás összegét a tartásra képes szülőtől be kc!l haj­tani, ha gyermekének eltartására képes, azonban gyermekéről nem gondoskodik. (3) A szülői nyugdíj az özvegyi nyugdíjul egyenlő. Ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogo­sult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. (4) Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szü­lői nyugdíj együttes összege nem haladhatja meg az elhalt férj részére öregség esetére ""áró nyugdíj százhuszonöt százalékát; ha meghaladná, az ellá­tásokat — az Özvegyi nyugdíj kivételével — ará­nyosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellá­tás ennek következeiében az (1) bekezdésben meg­állapított legkisebb összeget nem érné el, azt e re ki kell egészíteni. 26. (1) Az ellátás az erre jogosultat — a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve — c;«ik egyféle címen illeti meg. Az, aki többféle címen jo­gosult ellátásra, választhat, hogy ezek közül me­lyiket igényli. (2) Ha az özvegy által választott el'á'iásfeszege az ötszáz forintot nem éri el, ezt az összeget az öt egyéb címen megillető ellátás összegével, legfel­jebb azonban ötszáz forintra ki kell egészíteni. 27. Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megál­lapítani annak a részére, aki az öregséqi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, akinek rokkantságát üzemi bal­eset vagy foglalkozási betegség okozta. 28. §. (1) A munkaképességnek üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott csökkenése esetén járó baleseti járadék a 16—25%-os sérülteknél (1. fokozat) a munka­bér 8%-a, a 26—35%-os sérülteknél (2. fokozat) a munka­bér 10%-a, a 36—49%-ös sérülteknél (3. fokozat) a munka­bér 15%-a,

Next

/
Thumbnails
Contents