Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 44. szám

354 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3?. szám. szerűségében is változik, tehát kiigazítandó, de igen könnyen fordulhat elé mívelési égváltozá9 eredményeként, hogy a gazdalajstrom II. rész 5. hasábjának első és második alhasábja módosul, mert vagy az eddig pénzben adózó válik terményben adózóvá, vagy fordítva. 6. Adódik olyan változás is, amikor a változási jegyzék változás előtti oldala üres és csak a változás utáni oldalén szeajepeű új adat, mert pl. helytelen átjelentés eredményeként megállapítást nyert, hogy a termelő lakóhelye helyett az ingatlan fekvése szerinti községben, vagy esetleg sehol nem volt felvéve. Ilyen esetben, ha a termelő a lakóhely szerinti gazdalajstrom II. részébe felvéve ezideig nem volt, a szántó és rét együttes területének megfelelő birtokcsoportba pótlólag fel kell venni és a földadót ki kell vetni. Amennyiben valamelyik birtokcsoportban .már szerepel, úgy a szaporodó kat. tisztajövedelem négyszeres szorzatával emelni kell az eddigi kivetést anélkül, hogy az illetőt a gazdalajstrom eddigi birtekcsoportjából más csoportba át kellene vinni. Ismételten külön figyelmet kell fordítani arra, hogy ha az adózó eddigi adatok alapján földadóját pénzben fizette, de az újabb terület, illetőleg kat. tisztajövedelem figyelembevételével most már terményben adózóvá válik, a pénzben kivetett földadó törlése el ne maradjon. 7. Előfordulhat olyan változás is, ahol a változás előtti és változás utáni oldal adataiban a kat. tisztajövedelemre vonatkozóan változás nem állott be, mert a kiigazítás oka az, hogy az eddigi kartotéktulajdonos helyett más a használó és ez olyan személy, aki eddig a gazdalajstromban felvéve nem volt. Ilyen esetben a földadó helyesbítésére szükség nincs, csak a név helyesbítendő. Természetesen a felsorolt eseteken kívül egyéb másfajta változás is előfordul. Éppen ezért a földadókivetés helyesbítése gondos és körültekintő munkát igényel, szükséges a munka közben a községi (városi) begyűjtési megbízottal a szoros együttműködést fenntartani. Azokban a községekben, ahol a tervfelbontás a termelő nyilatkozata alapján készült, és így a változások jegyzékének készítése elmaradt, vagy a változások eredményét a begyűjtési megbízott által készített függelék tartalmazza, a terményadó helyesbítését a termelő nyilatkozata alapján kell a gazdalajstrom II. rész 5. hasábjában kiigazítani. A mezőgazdaságfejlesztési járulék kivetésének felülvizsgálata a földadókivetés felülvizsgálatától el nem választható. Minden olyan esetben, amikor a gazdalajstrom II. rész 5. hasábjában piros tintával kivetett tételnél van változás, külön figyelmet kell fordítani a járulék megfelelő helyesbítésére. Döntő fontosságú szempont, hogy a felülvizsgálat eredményeképpen előfordulhat az is, hogy olyan személy kerül járulékfizetési kötelezettség alá, aki eddig nem volt megadóztatva, mert csak az újabb felülvizsgálat állapította meg, hogy pl. 29 kh. és 341 Kcrona kat. tisztajövedelmű ingatlana eddig még számításba nem vett 2 kh. 27 Korona kat. tisztajövedelműA ingatlannal növekedett. Ilyen esetben a kivetésről gondoskodni kell. Sokkal kevésbbé valószínű azonban, hogy az eddig járulékkal terhelt az újabb vizsgálat alapján mentesülne a fizetési kötelezettség alól. Az ingatlannak és kat. tisztajövedelemnek újabb, más használóra való átírása ugyanis a fizetési kötelezettségen nem változtat, részben mert a fizetési kötelezettség nemcsak a használaton, de a tulajdonjogon is alapul, másrészt mert a fizetési kötelezettség megállapításánál a január 1-i állapot az irányadó. Az ÁFTH. szakközegei által folyamatba tett helyesbítési, felülvizsgálati eljárás, tehát a kartotéklapok helyesbítése, illetve a változások jegyzékének készítése, a terménybeadási kötelezettségi terv felbontásával együtt halad és általában június 10. napja körül nyert befejezést. Ezért a terményadókivetés felülvizsgálatát a már részletezett szempontok figyelembevételével haladéktalanul meg kell kezdeni. A rendelkezésre álló munkaerő (adófelügyelők) esetleges átcsoportosításával a helyesbítési eljárást úgy kell megszervezni, hogy legkésőbb július 10. napjáig mindenütt megtörténjen. A terményadót ugyanis a gazdalajstrom második rész 5. hasábja alapján úgy a Nyilvántartási lapon, mint a termelők Beadási könyvé-« ben még a cséplés megkezdése előtt megfelelően helyes-* bíteni kell.. A megfelelő módon átdolgozott gazdalajstrom II. része alapján minden községre új összesítőt kell készíteni a földadót illetően. A községi összesítőkből 1954. július 20, napjáig a járási összesítőt kell elkészíteni, illetőleg a megyei tanács pénzügyi osztályához beterjeszteni. A megyei tanács pénzügyi osztálya a járások és városok által készített összesítő alapján elkészíti a megyei főösszesítőt és az 1954. évi július 25. napjáig a pénzügyminisztérium VII. a. osztályához terjeszti fel. A mezőgazdaságfejlesztési járulék kivetéséről új össze-* sítőt készíteni nem kell, az esetleges változásokról azon-* ban tételenként kell jelentést tenni és a megyei tanács pénzügyi osztálya e jelentéseket összegyűjtve ugyancsak július 25. napjáig köteles felterjeszteni. Polónyi-Szücs Lajos s. k. a pénzügyminiszter helyettese. A begyűjtési miniszter és a pénzügyminiszter 726.456/1954. számú együttes utasítása az elemi károk megállapítása és ennek alapján a termény- és borbeadási kötelezettség mérséklése tárgyában. Az állami begyűjtést szabályozó 1953. évi 27. sz. tvrt, 10. § (6) és 31. § (2) bekezdése értelmében a terményeket, valamint a szőlőterületeket ért elemi károk megállapítását és ennek alapján a termény- és borbeadási kötelezettség mérséklését — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — az alábbiak szerint szabályozzuk: 1. §• Az elemi kár címén történő mérséklés alapja és mértéke* (1) A terménybeadási kötelezettséget jég-, tűz- és víz-1 kár, a borbeadési kötelezettséget jég- és vízkár esetén lehet mérsékelni a 4. §-ban szabályozott módon. (2) A terménybeadási kötelezettség mérséklésénél a beadási kötelezettség körébe vont termények vetésterületén — tűzkár esetében a 2. § (4) bekezdésben szabályozott időpontokig ezek termésében is — a borbeadási kötelezettség csökkentésénél a szel 3 UT ületen bekövetkezett elemi károkat lehet figyelembevenn:., amennyiben a kár mér-> téke a 25%-ot eléri, vagy meghaladja. (3) A begyűjtési miniszter egyes kivételes esetekben nagyobb összefüggő területeit ért egyéb természetű elemi kár esetén is engedélyezheti a termény- és borbeadási kötelezettség mérséklését a megyei begyűjtési hivatalnak járási begyűjtési hivatal előterjesztésére tett javaslata alapján. (4) Elemi kár címén a földadó és mezőgazdaságfejlesztési járulék nem mérsékelhető. Amennyiben azonban az elemi kár címén történő mérséklés folytán a földadó teljesítésére alkalmas terményekben fennmaradó beadási kötelezettség a természetben fizetendő földadó és a mezőgazdaságfejlesztési járulék együttes mértékénél kevesebb, a különbözetet a termelő készpénzzel fizetheti ki a 3420—13/1954. P. M. sz. utasítás szerint. 2. §. Az elemi károk bejelentésének és a bejelentések figyelembevételének határideje. (1) A jelen utasítás termelőket érintő szabályait a helyileg szokásos módon (hangos híradó, dobol ás, stb.)