Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 44. szám

34". szám. HELYI TANACI!.C:i KÖZI C haladéktalanul ki kell hirdetni. A hirdetést egymásután két nap meg kell ismételni. (2) Az utasítás kiadása előtt bekövetkezett elemi károkat legkésőbb a közhírrétételt követő 5 napon belül kell bejelenteni, illetve a már bejelentett károsodás alapján a beadási kötelezettság mérséklését kérni4 (3) Az utasítás megjelenését követően keletkezett jégkárt a káresetet követő 5 napon belül, a tűzkárt pedig azonnal kell bejelenteni. A vízkárt a károsultak a káresetet követő 5 napon belül kötelesek bejelenteni. (4) A kárbejelentéseket a beadási kötelezettség mérséklése szempontjából gabonafélék esetében legkésőbb július hó 15-ig, kapésnövények esetében szeptember hó 15-ig, szőlőnél és hüvelyeseknél pedig szeptember hó 30-ig lehet figyelembevenni. Kivétel a tűzkár, melynél a bejelentéseket abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a károsodás a betakarított termést a beadási kötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt érte. (A tűzkárnál a végső határidő tehát gabonafélék tekintetében a cséplés befejezése, kukoricára és napraforgóra nézve a törést követő 8. nap, burgonyánál a szedést követő 3. nap, hüvelyeseknél szeptember hó 30.) 3. §. A kár megállapításának módja. (1) A jégkár bejelentése és a kár megállapítása a következőkép történik: — a termelő bejelenti a jégkárt a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságához, — a végrehaj tóbizottság a bejelentést bevezeti a „Jégkárosultak betűsoros névjegyzékébe" és erről haladéktalanul értesíti az Állami Biztosító megyei fiókját, — az Állami Biztosító megyei fiókja kárbecslőt küld ki, aki a végrehajtóbizottság által kijelölt — helyi ismertekkel rendelkező személlyel — és a kárt bejelentő termelővel a helyszínen elvégzi a kárbecslést. A kár megállapítást a károsult (meghatalmazottja) aláírásával igazolja, — a kárbecslésnél a károsultnak (meghatalmazottjának) és a helyi tanács kiküldöttjének jelen kell lenni. Az eljárás idejéről az Állami Biztosító a helyi tanács vá|rehajtóbizottságát köteles értesíteni, míg a károsultak értesítése a helyi tanács végrehajtóbizottságának feladata. A kellőképpen értesített károsult (meghatalmazottja) távolmaradása a kárfelvételi eljárás lefolytatásának nem akadálya, — az eljárásról jégkárbecslési jegyzőkönyvet kell felvenni, mely magában foglalja a kár százalékát, a kártszenvedett terület nagyságát, — a kárfelvételi eljárás befejezése után a jégkárbecslési jegyzőkönyv a helyi tanács végrehaj főbizottságánál megtekinthető. A károsult termelőnek joga van a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 15 napon belül a megállapított kárszázalék ellen felszólalni. A felszólalással kapcsolatban a helyi tanács végrehajtóbizottsága feladata, hogy azokat a felszólalási határidő lejárta után következő 3 napon belül az Állami Biztosító megyei fiókjával közölje. A felszólalásokat az Állami Biztosító köteles a helyi tanács végrehajtóbizottságának véleményezése alapján — a közlést követő 30 napon belül — megvizsgálni és eldönteni. (2) A tűzkárt a károsult termelő közvetlenül az Állami Biztosító járási (városi) felügyelőségénél jelenti be. A bejelentést követő helyszíni kárbecslésnél és a jegyzőkönyv felvételénél a károsultnak (meghatalmazottjának) jelen kell lennie és a jegyzőkönyvet alá kell írnia. A tűzkárbecslésről készült kárfelvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: lábonálló termése esetén: a növényféleség megnevezését; a kárt szenvedett terület nagyságát és a kár százalékát; betakarított termés esetén: a kárt szenvedett termény teljes betakarított mennyiségét és a megsemmisült termény mennyiségé^ Az Állami Eiztosító a megállapított tűzkárokról az előbb felsorolt adatokat a károsult lakóhelye szerint illetékes községi (városi) begyűjtési megbízottal írásban köteles közölni. (3) A vízkárok becslése nem tartozik az Állami Biztosító hatáskörébe, ezért a vízkárok helyszíni becslésére minden községben (városban, városi kerületben) esetenként 3 tagú bizottságot kell létesíteni. A bizottság tagjai: — a községi (városi) agronómus (mezőgazdasági előadó;, — a községi (városi, városi kerületi) begyűjtési megbízott, — harmadik tagként egy helyi ismeretekkel rendelkező termelőt (lehetőleg termelési bizottsági, vagy állandó bizottsági tagot) kell meghívni. A vízkárok becslésének idejéről a kárt szenvedett termelőt azzal a figyelmeztetéssel kell értesíteni, hogy a kárbecslésnél vagy saját személyében, vagy megbízottja útján legyen jelen, de távolléte az eljárás lefolytatásának nem akadálya. (4) A vízkárok bejelentése és a kárbecslés az alábbiak szerint történik: — a kárt szenvedett termelő a községi (városi) begyűjtési megbízottnál köteles megtenni a kárbejelentést, — a begyűjtési megbízott a bejelentésekről ,,Kárfelvételi névjegyzéket" fektet fel (mintáját a melléklet* tartalmazza) és haladéktalanul gondoskodik a kárbecslő bizottság összehívásáról, — a bizottság a helyszínen termelőnként elvégzi a kárbecslést (a kár mértékét a vízkár által érintett területrészen bekövetkezett terméskiesés százaléka fedezi ki), s a kártszenvedett terület nagyságát, valamint a kár százalékát a „Kárfelvételi névjegyzék" megfelelő rovataiba bevezeti. A kukoricát, hüvelyeseket, napraforgót és burgonyát a nyár folyamán érő elemi károk esetén a káresetet követően csak a kárt szenvedett terület nagyságát kell rögzíteni, a kár százalékát pedig a betakarítás előtt két héttel újabb helyszíni szemle alapján kell megállapítani, — ez követően a kárt szenvedett termelőkkel, vagy megbízót taikkal a „Kárfelvételi névjegyzék" jegyzet rovatában a rájuk vonatkozó adatokat alá kell iratni, — amennyiben a kármegállapítással a bizottság valamelyik tagja nem ért egyet (pl. a begyűjtési megbízott a becslést túlzottnak tartja), vagy a károsultakkal történő aláíratás alkalmával merülnek fel a károsult területtel, vagy a kár százalékával kapcsolatban panaszok, erről az észrevétel, illetve panasz részletes indokolásával külön jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a „Kárfelvételi névjegyzékéhez csatolni, — a „Kárfelvételi névjegyzék"-et — a hozzá csatolt jegyzőkönyvekkel együtt — a járási begyűjtési hivatalhoz kell haladéktalanul felterjeszteni, — a járási begyűjtési hivatal a járási mezőgazdasági osztállyal együtt a ,,Kárfelvételi névjegyzék"-et felülvizsgálja, az esetleges jegyzőkönyvekkel kapcsolatosan állást foglal és az együttes jóváhagyást, illetve döntést a „Kárfelvételi névjegyzék"-re rávezeti. A jóváhagyás, illetve döntés előtt azonban ki kell kérni a járási tanács VB elnökének véleményét, akinek észrevételeit — a jelen utasítás szabályainak megfelelő mértékben — a döntés előtt figyelembe kell venni, — a járási begyűjtési hivatal és a járási mezőgazdasági osztály jóváhagyása, illetve döntése után a „Kárfelvételi név jegyzék"-et — megfelelő záradékolással — viszsza kell küldeni a községi (városi) begyűjtési megbízotthoz az elemi kár címén történő mérséklések végrehajtása végett. * A melléklet a Begyűjtési Értesítő 1954. június 20-i kii* lön számában jelent meg.