Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 41. szám
'430 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám. oldalán feltünteti. Az orvos kötetes tehát a biztosítási igazolvány 15. oldalát is minden esetben megtekinteni. Családtag jeltarikezése esetében az orvos köteles meggyőződni arról, hogy a családtag neve a biztosítási igazolvány 3. oldalán szerepel-e. Az orvosnál töil feiö jelentkezés alkalmával az említett biztosítási igazolványon felül egyéb igazolást bemutatni nem kell. Gyógyászati segédeszköz, müfog, rnűíogsor, fogkorona, fcgh.'d, kórházi (gyógyintézeti) ápolás, anyasági segély, szülésznői díj, temetési segély, útiköltség igénylése esetében az igénylőt figyelmeztetni kell, hogy a segély kiszolgáltatásához a biztosítási igazolványon kívül adatszolgáltatási lap is szükséges. Az adatszolgáltatási lapot a kisiparos állítja ki, a biztosítási igazolvány adatai alapján. TL Orvosi ellátás. 1. Gyógyszerrendelés és kiszolgáltatás. A gyógyszerrendelés és kiszolgáltatás szabályai mindenben azonosak az állami társadalombiztosítás terhére történő gyógyszerrend siís és kiszolgáltatás szabályaival. A kisiparosok és igényjogosult családtagjaik részére, rendelt gyógyszereket SZTK vényürlapon kell felírni és a rendelő orvos a munkáltató rovatában feltüntető módon „Kisiparos'' megjelölést köteles feltüntetni. A közforgalmú gyógyszertárak a gyógyszerszámlákat kifizetésre a 83/58/1953. Eü. M. számú utasításban (megjelent az Egészségügyi Közlöny 1953. augusztus 15-i 16. számában) foglaltaknak megfelelően az SZTK területileg illetékes h^lyi szervéhez kötelesek benyújtani. 2. Az orvosi (szakorvosi) gyógykezelés, kórházba (gyógyintézetbe) utalás, betegszáditás slb. Mind a körzeti, mind a szakorvosi ellátás, valamint kórházba (gyógyintézetbe) utalás, gyógyászati segídeszköz rendelés stb. szabályai mindenben azonosak az állami társadalombiztosításban előírt szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy az állami társadalombiztosításban használatos nyomtatványokon, minden esetben feltűnően a „Kisiparos" jelzést kell alkalmazni. A kisiparosak táppénzre nem. jogosultak. Minthogy azonban a 30 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó megbetegedés esetében a járulék-fizetési kötelezettség szünet sl, ezért a keresőképtelen kisiparosokat az állami társadalombiztosításban a biztos tol iákra vonatkozó rendelkezések szerint nyilvántartásba kell venni és rendszeres felülvizsgálatra kell utalni,. A döntőbizottsági eljárás, valamint a négyhetes felülvizsgálatra utalásra vonatkozó eljárás szabályai a kisiparosokra is vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes rokkantsági állományba helyezést javasolni nem keli. Az említett eltérésekre tekintette] a keresőképtelen, betegállományba felvett kisiparos Betegségi Igazolványt nem kap, hanem a folytatólagos keresőképtelrnséget az ,.Orvosi javaslat a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről" elnevezésű nyomtatványhoz csatolt 112/901. r. sz. ,,Orvosi beutalás javaslat-igazolás" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Ez utóbbi nyomtatvány hátlapja ezesetben a rendszeres felülvizsgálatok eredményének feltüntetésére szolgál.a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos kezelőorvosi és felülvizsgáló orvosi bejegyzéseket kezelőorvosi (felülvizsgáló orvosi) aláírással és a hivatalos orvosi bélyegző alkalmazásával minden egyes ess'iben hitelesíteni kell. A SO napot meghaladó keresőképtelenség esetiben a felülvizsgáló orvos köteles a 112/901. r-sz, nyomtatvány felhasználásával a kisiparos részére — kérésére — külön igazolást kiadni a keresőképtelenség időtartamáról. Ez az igazolás a járulékmentesség igazclán sához szükséges. A kórházi (gyógyintézeti) ápolásra vosatkozó igényjogosultság igazolására, a kórházi ápolási költsig elszámolásával kapcsolatos ügyek intézésére, a gyógyászati segédeszközök s'.b. jogosítására a KSZKBI megyei szervei az illetékesek. A kórházi betegellátás költségeiről szóló 830O—4/1954* Eü. M. számú utasítás (megjelent az Egészségügyi Közlöny 1954. január 15-i 2. számában) hatálya a biztosított kisiparosokra is kiterjed. Drexler Miklós dr. s. k» miniszterhelyet tes. Függelék a S300—14/1954. Eü. M. számú utasításhoz. A 33/1954. (VI. 2.) M. T. számú rendelet, valamint az annak végrehajtása tárgyában a KSZKBI által kiadott 2/1954. számú szabályzat a biztosítás szolgáltatásaira és a szolgáltaíásokra való jogosultság tekintetében az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák. L A kisiparosok és a nyilvántartásba vett háziiparosok önkéntes biztosításának szolgáltatásai. A kisiparosok, valamint igényjogosult családtagjaik betegség, szülés és elhalálozás esetében ugyanazokra a szolgáltatásokra jogosultak, mint a kötelező kölcsönös biztosítás hatálya alá tartozó, közös műhelyben dolgozó szövetkezeti tagok és családtagjaik. Tápp<'-nzre, terhességi és gyermekágyi segélyre azonban a kisiparosok nem jogosultak. II. A szolgáltatásokra jogosultság. Altalános feltételek: A kisiparos az előbbiekben említett szolgáltatásokra csak akkor jogosult, ha azok igénylése előtt a már esedékessé vált járulékokat befizette és ezt a körülményt biztosítási igazolványával igazolja. Az a kisiparos tehát, akinek járuléktartozása van, semmiféle szolgáltatásra nem jogosult. A kisiparosnak 30 napot meghaladó keresőképtelensiggel járó betegsége vagy katonai szolgálata alatt, legfeljebb azonban a keresőképtelenség, illetőleg katonai szolgálat első napjától számítolt i évig járulékot fizetnie nem kell, feliévé, ha az ipart vagy háziipari tevékenységet családtagjai vagy alkalmazott útján ezidő alatt nem folytatja. A szünetelés ideje alatt mindazokra a szolgáltatásokra fennáll a jogosultsága, amelyek a járulékfizetés szünetelése előtt közvetlenül fennállottak. Katonai szolgálatot teljesítő kisiparos azonban a katonai szolgálat alatt saját személyében semmiféle szolgáltatásra nem jogosult.