Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 36. szám

3£2 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám. 3. §• A tulajdonos elveszti kártalanítási igényét, ha (i) a fertőző állatbetegségek bejelentésére meghatározott kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget; •*b) a tulajdonátruházás (vétel, csere, ajándékozás stb.) vagy tulajdonátszállás (öröklés, hagyomány stb.) útján szerzett állat betegségének természete felől már az állat megszerzésekor tudomása volt. 4. §. (1) A kártalanítás mértéke ragadós száj- és körömfájás esetében a becsérték 90%-a, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb betegségek esetében a becsérték 75%-a, ha az állat a boncolás és a kiegészítő laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján abban a betegségben betegnek, illetve arra gyanúsnak bizonyult, amely miatt leölését-elrendelték. (2) A kártalanítás mértéke a télies becsérték, ha a) a boncolás és kiegészítő laboratóriumi vizsgálat során beigazolást nyer, ho<gy az állat mentes attól a betegségtől, amely miatt leölését elrendelték; b) az állat leölését kivételesen indokolt esetben kórjelzés céljából rendelték el; c) az állat kötelező védőoltás következtében hullott el. (3) A hatósági rendelkezésre megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért járó kártalanítás mértéke becsértékük 75%-a. 5- §. (1) Az állatnak a kártalanítás alapjául szolgáló becsértékét hatósági rendelkezés alapján történő leölés előtt közvetlenül, élő állapotban, kötelező védőoltás következtében történt elhullás esetén — ha erre korábban lehetőség nem volt — elhullott állapotban, a betegségterjesztő tárgy becsértékét pedig közvetlenül megsemmisítése előtt , kell megállapítani. (2) A becsértéket a járásban kialakult szabadpiaci árak figyelembevételével az illetékes hatósági állatorvos javaslata alapján a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánalt elnöke közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városban a városi tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője állapítja meg. , 6. §. (1) A kártalanítás jogosságát és összegét annak a járási közvetlenül a megyei tanács alá tartozó [(városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke állapítja meg, amelynek működési területén az állat leölését, a betegség terjesztésére alkalmas tárgy megsemmisítését elrendelték, illetve az állat kötelező védőoltás következtében elhullott. (2) Ha a járási, közvetlenül a megyei tanács alá tartozó (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke megállapítja, hosrv kártalanítás nem jár és elkobzásnak sincs helye, a hatósági rendelkezésre leölt állat felhasználható és forgalombahozható testrészeit, illetőleg ezek értékesítéséből befolyt összeget — a felmerült költségek levonásával — a tulajdonosnak ki kell szolgáltatni. 7- §. A kártalanítás összegéből le kell vonni a) a hatósági rendelkezésre leölt vagv kötelező védőoltás következtében elhullott állat tulajdonosának rendelkezésére bocsátott testrészek értéket, b) ha pedig az állat biztosítva volt, a ténylegeseri kifizetett biztosítási összeget 8. §. A becsérték megállapítása és a kártalanítás ügyében hozott elsőfokú határozat ellen az állat tulajdonosa a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságához a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. S. §• (1) A kártalanítás összegét az illetékes járási közvetlenül a megyei tanács alá tartozó (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága köteles á határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az állat tulajdonosának kifizetni.* (2) A kártalanítási összeg harmadik személyre át nem ruházható. 10. §. E rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik. * Gerő Ernő s. k., a Minisztertanács első elnökhelyettese. Minisztertanács Elnökének utasítása A Minisztertanács Elnökének 1—105/1954. számú utasítása az 1954. évi aratás, cséplés, tarlóhántás és másodvetés előkészítése és végrehajtása tárgyában. A növényápolási munkák mellett a mezőgazdaság legfontosabb soronlévő feladata az ország gabonatermésének veszteségmentes betakarítása. A termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói csak szervezett felkészüléssel képesek ezt a feladatot idejekorán és a szemveszteség leg.nagyobbmértékű csökkentése mel' lett elvégezni. A mezőgazdaságú termelés fejleséséről j szóló párt- és kormányhatározat célkitűzésemé.: megvalósítása érdekében a nyári mezőgazdasági munkáid végrehajtásánál el kell érni, hogy a legkisebb szemvesz-' teséggel végzett betakarítással több gabonát, a másodvetésekkel több takarmányt, a nyári kapálásokká', pedig több terményt állíthassunk elő. Ezért a helyi tanácsok végrehajtóbizottsága elnökeit, mezőgazdasági osztály* vezetőit, az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatóit a következők végrehajtására utasítom.