Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 36. szám

3£2 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám. 3. §• A tulajdonos elveszti kártalanítási igényét, ha (i) a fertőző állatbetegségek bejelentésére meg­határozott kötelezettségének nem, vagy késedelme­sen tesz eleget; •*b) a tulajdonátruházás (vétel, csere, ajándékozás stb.) vagy tulajdonátszállás (öröklés, hagyomány stb.) útján szerzett állat betegségének természete felől már az állat megszerzésekor tudomása volt. 4. §. (1) A kártalanítás mértéke ragadós száj- és körömfájás esetében a becsérték 90%-a, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb be­tegségek esetében a becsérték 75%-a, ha az állat a boncolás és a kiegészítő laborató­riumi vizsgálat eredménye alapján abban a beteg­ségben betegnek, illetve arra gyanúsnak bizonyult, amely miatt leölését-elrendelték. (2) A kártalanítás mértéke a télies becsérték, ha a) a boncolás és kiegészítő laboratóriumi vizsgá­lat során beigazolást nyer, ho<gy az állat mentes at­tól a betegségtől, amely miatt leölését elrendelték; b) az állat leölését kivételesen indokolt esetben kórjelzés céljából rendelték el; c) az állat kötelező védőoltás következtében hul­lott el. (3) A hatósági rendelkezésre megsemmisített be­tegségterjesztő tárgyakért járó kártalanítás mér­téke becsértékük 75%-a. 5- §. (1) Az állatnak a kártalanítás alapjául szolgáló becsértékét hatósági rendelkezés alapján történő le­ölés előtt közvetlenül, élő állapotban, kötelező védőoltás következtében történt elhullás esetén — ha erre korábban lehetőség nem volt — elhullott állapotban, a betegségterjesztő tárgy becsértékét pedig köz­vetlenül megsemmisítése előtt , kell megállapítani. (2) A becsértéket a járásban kialakult szabad­piaci árak figyelembevételével az illetékes hatósági állatorvos javaslata alapján a községi (városi, vá­rosi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánalt el­nöke közvetlenül a megyei tanács alá tartozó vá­rosban a városi tanács végrehajtóbizottsága mező­gazdasági osztályának vezetője állapítja meg. , 6. §. (1) A kártalanítás jogosságát és összegét annak a járási közvetlenül a megyei tanács alá tartozó [(városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsá­gának elnöke állapítja meg, amelynek működési te­rületén az állat leölését, a betegség terjesztésére al­kalmas tárgy megsemmisítését elrendelték, illetve az állat kötelező védőoltás következtében elhullott. (2) Ha a járási, közvetlenül a megyei tanács alá tartozó (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó­bizottságának elnöke megállapítja, hosrv kártalaní­tás nem jár és elkobzásnak sincs helye, a hatósági rendelkezésre leölt állat felhasználható és forgalom­bahozható testrészeit, illetőleg ezek értékesítéséből befolyt összeget — a felmerült költségek levonásá­val — a tulajdonosnak ki kell szolgáltatni. 7- §. A kártalanítás összegéből le kell vonni a) a hatósági rendelkezésre leölt vagv kötelező védőoltás következtében elhullott állat tulajdonosá­nak rendelkezésére bocsátott testrészek értéket, b) ha pedig az állat biztosítva volt, a ténylegeseri kifizetett biztosítási összeget 8. §. A becsérték megállapítása és a kártalanítás ügyé­ben hozott elsőfokú határozat ellen az állat tulajdo­nosa a megyei (budapesti városi) tanács végre­hajtóbizottságához a határozat kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. S. §• (1) A kártalanítás összegét az illetékes járási közvetlenül a megyei tanács alá tartozó (városi, vá­rosi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága köteles á határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 na­pon belül az állat tulajdonosának kifizetni.* (2) A kártalanítási összeg harmadik személyre át nem ruházható. 10. §. E rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi mi­niszter gondoskodik. * Gerő Ernő s. k., a Minisztertanács első elnök­helyettese. Minisztertanács Elnökének utasítása A Minisztertanács Elnökének 1—105/1954. számú utasítása az 1954. évi aratás, cséplés, tarlóhántás és másodvetés előkészítése és végrehajtása tárgyában. A növényápolási munkák mellett a mezőgazdaság leg­fontosabb soronlévő feladata az ország gabonatermésé­nek veszteségmentes betakarítása. A termelőszövetkeze­tek tagjai, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói csak szer­vezett felkészüléssel képesek ezt a feladatot idejekorán és a szemveszteség leg.nagyobbmértékű csökkentése mel­' lett elvégezni. A mezőgazdaságú termelés fejleséséről j szóló párt- és kormányhatározat célkitűzésemé.: meg­valósítása érdekében a nyári mezőgazdasági munkáid végrehajtásánál el kell érni, hogy a legkisebb szemvesz-' teséggel végzett betakarítással több gabonát, a másod­vetésekkel több takarmányt, a nyári kapálásokká', pedig több terményt állíthassunk elő. Ezért a helyi tanácsok végrehajtóbizottsága elnökeit, mezőgazdasági osztály* vezetőit, az állami gazdaságok és a gépállomások igaz­gatóit a következők végrehajtására utasítom.

Next

/
Thumbnails
Contents