Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 10. szám

10. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 131 OVF-hoz kell megküldeni. Ha a tervnek közegészségügyi szempontból való felülvizsgálata is szükséges, az egészségügyi miniszter szakvéleményének megszerzéséről ez OVP gondoskodik. A vízbeszerz-és és a vízelvezetés műszaki megoldása ügyében az OVF, ez ezzel kapcsolatos közegészségügyi kérd/ésekben pedig az egészségügyi miniszter állásfoglalása kötelező natáíyú. III. A beruházások gazdasági és műszaki tervezése tárgyában kiadott 2054/18/195?. számú minisztertanácsi határozat (Tg. É. IX. 30.) 10/a. pontjában foglalt rendelkezés szerint a tervezési jeladatnak tartalmaznia kell: ,,a) az építkezés he'ysz'nének és az egyes építmények általános elrendezésének a tervét, a közlekedési hálózat vázlatát, az építési terep fontosabb geodéziai, geológiai és talajmechanikai adatait tartalmazó bizonylatokat, valamint a vízellátás biztosítására készült hidrológiai szakvéleményt." A fenti rendelkezés alapján csatolandó és e vízellátás biztosítására vonatkozó hidrológiai szakvéleményt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adja ki, amelyet a szükséghez képest ki kell egészíteni közegészségügyi szempontból az Országos Közegészségügyi Intézet, élettani szempontból pedig a Haiélettani Kutató Intézet szakvéleményével. IV. A vízjogi engedélyezési eljárcM szabályok megállapítása tároyában, k'adott 2/1952. (I. 8,) M. T. sz: rendelet 23. §-a az ásott kutak, 24. §-a az ivóvízellátási és csatornázási művek, 25. §-a a mélyfúrású kutak létesítésévél, 26. §-a a forrásvíz igénybevételével, 27. §-a az ásványvíz- és gyógyvízforrások feltárásával, 31. §-a pedig az ipari vízhasználatokkal kapcsolatosan írja elő a vízjogi engedély megszerzésének kötelezettségét, A mélyfúrású kutak létesítésével kapcsolatos vízjogi eljárás részletes szabályait a helyi ipar minisztere a 2072/ 1952. Hi. M. számú u-asításával (Belügyi Közlöny 1952, évi 42/ szám) állapította meg. A vízügyi igazgatóságok a vízellátó, illetőleg a vízelvezető művek létesítésével kapcsolatos vízjogi engedély megadása iránti kérelmet (megkeresést) még a vízjogi engedélyezési eljárás megindítása előtt abból a szempontból is kötelesek felülvizsgálni, hogy e vízbeszerzés, illetőleg a vízelvezetés műszaki megoldását az OVF — közegészségügyi szempontból az egészségügyi miniszter — előzetesen megvizsgálta és eifogadía-e. A vízjogi engedélyezési eljárás csak akkor tehető folyamatba, ha a 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendeletben előírtak (szakvélemények, adatok, stb.) teljesítése mellett a kérelmező ez OVF, illetőleg az egészségügyi miniszter által történt elbírálás megfelelő eredményét igazolta. A vízügyi igazgatóságok az előző bekezdésben megjelölt kellékek hiánya esetében a kérelmezőt az azonnali pótlásra azzal a figyelmeztetéssel szólítsák fel, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás a hiánypótlás megtörténtéig nem indul meg és ha a kérelmező az építési munkát vízjogi engedélyezés nélkül kezdené meg. ellene a 2/1352. (I. 8.) M. T. számú rendelet 37. §-ában foglalt büntető rendelkezések alkalmazásra kerülnek. Figyelmeztetni kell továbbá a kérelmezőt arra is, hogy vízellátó, illetőleg vízelvezető műnek engedély nélkül történő létesítése a szállítási szerződésekről szóló 206/1951. (XII. 8.) M T. számú rendelet alapján nem szerződés szerinti teljesítésnek minősül és a beruházó a hivatkozott rendelet 63. §-a alapján a benyújtott kereseteket kifogásolni jogosult, s a szabálytalan építéssel kapcsolatosan kötbér-! kamat- és kárigényét is érvényesítheti. Rajczi Kálmán s. k., vízügyi főigazgató. Vegyes rendelkezések Magyar Nemzeti Bank közleményei. 72—1/1954. Helyi ipari vállalatok beszerzési körének kiterjesztése. A könnyűipari miniszter és a pénzügyminiszter 12/1954. Kip. M. sz. együttes utasítása (megjelent a Pénzügyi Közlöny 1954. évi 5., Helyi Tanácsok Közlönye II. évf. -i. számában) értelmében a helyi ipari vállalatok közvetlenül a lakosság részére végzett termelésükkel és szolgáltatásukkal kapcsolatos anyagszükségletüket és termelőeszközeiket esetenkint 5000 Ft értékhatárig korlátozás nélkül, ezen az értékhatáron felül pedig a felügyeleti szerv engedélyével készpénzért megvásárolhatják. Az utasítás alapján a helyi ipari vállalatok ilyen címen jelentkező készpénzigényeinek kielégítését az alábbiak szerint szabályozzuk: Anyagvásárlás esetén készpénzkifizetés az egyszámla terhére, a rendelkezésre álló fedezet erejéig teljesíthető. Ha az esetenkénti beszerzések értéke az 5.000 Ft-ot meghaladja, a bankfiók csak akkor teljesítheti a készpénzkifizetést, ha a helyi ipari vállalat az irányító tanács ipari osztálya vezetőjének írásbeli engedélyét is csatolja a készpénzfelvételi csekkhez. A termelőeszközök vásárlása esetén a vásárláshoz szükséges összeget a helyi ipari vállalatok részére a Magyar Beruházási Bank ellátmányként utalja át a vállalat egyszámláját vezető bankfiókhoz. Az átutalt ellátmányt a fiók a helyi ipari vállalatnak külön e célra nyitandó úgynevezett beszerzési számláján írja jóvá. A számla száma: egyszámlaszám törve 550-nel; elnevezése: „Helyi ipari vállalatok beszerzési számla1'. Termelőeszköz vásárlására készpénzkifizetés közvetlenül az említett beszerzési számla terhére — a számlán rendelkezésre álló fedezet erejéig — teljesíthető. Az előbbiek folytán a vállalatoknak termelőes"';öz vásárlása esetén készpénzcsekkjeiket a beszerzési számla terhére kell kiállítaniok. Készpénzigényléskor a helyi ipari vállalat a készpénzcsekk benyújtásával egyidejűleg szabályszerű aláírással ellátott írásbeli nyilatkozatban köteles kijelenteni, hogy a beszerzésre közvetlenül a lakosság részére végzett termelésével (illetve szolgáltatásával) kapcsolatban van szüksége. Termelőeszközök vásárlása esetén a nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a felvett ellátmányt a vállalat beruházási jellegű beszerzésre fogja felhasználni. A termelőeszközök vásárlására igénybevett összegből fel nem használt maradványt a vállalatok az említett beszerzési számlára kötelesek visszafizetni. A helyi ipari vállalatok a folyósított ellátmány felhasználását a Beruházási Banknak a Pénzügyi Közlöny 8. számában megjelent 5/1954. sz. közleményében szabályozott módon kötelesek elszámolni. Amennyiben a kiutalt ellátmány összege nem kerül felhasználásra, vagy meghaladja a vásárolt termelőeszköz értékét, az ellátmányt, illetve a maradványt a vállalat beszerzési számlájáról köteles a Beruházási Bankhoz visszautalni. Ha a vállalat a visszautalása kötelezettségének nem tesz eleget, a Beruházási Bank jogosult a fel nem használt ellátmányt (maradványt), a vállalat fenti beszerzési számlájáról visszahívni. Amennyiben a Beruházási Bank visszahívási megbízásának teljesítésére a zárolt számlán fedezet nem volna, a bankfiók a megbízást, mint bankkövetelést a vállalat egyszámlája terhére teljesíti. A termelőeszközök beszerzésére felvett, de még fel nem használt összegek miatt esetleg jelentkező házipénztárkerettúllépést a Bank nem tekinti túllépésnek, figyelemmel arra, hogy a megvásárolandó termelőeszközök előnyös módon való beszerzése egyes esetekben hosszabb utánjárást igényelhet, s a vásárlásra szolgá'ó összegnek a Bankhoz való visszafizetése, majd újraigénylése felesleges adminisztrációt okozna. Abból a célból azonban, hogy az ilyen összegek a házipénztári keretek betartásának ellenőrzésénél zavart ne okozzanak, a vállalatnak a házipénztár-jelentésben a megfelelő napi záróállományokat csillaggal meg kell jelölnie és megjegyzés formája- j