Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 9. szám

124 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám. Hasonló hiányosságok vannak az állandó bizottságok szakmai oktatásánál is. A vezetők és tanácstagok továbbképzésének megjavíítása érdekében a következőket kell tenni: 1. Gondoskodjék arról, hogy a megyei végorehajtóbi20ttságok tagjai esetenként ellenőrizzék a községi tanácsok vezetői részére szervezett konferenciákat. Ezenkívül Elnök elvtárs segítse elő, hogy a személyzeti osztály, illetőleg a továbbképzési csoport dolgozói az ed-» diginél többet foglalkozzanak a szakmai oktatás ellenőrzésével. 2. Elnök elvtárs gondoskodjék arról, hogy a személyzeti osztály vezetője a végrehajtóbizottságot rendszeresen tájékoztassa a szakmai oktatás helyzetéről. Szükség esetén a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében tegyen intézkedést. 3. A szakmai oktatás és a tanulmányi színvonal emelésének fokozása érdekében: a) Február hó végéig tartson tapasztalatcsere értekezletet a megye területén lévő összes járási konferenciavezetők részére. Az értekezletet Elnök elvtárs vezesse le. b) A kiemelkedően jól tanuló községi vezetőket részesítse pénz- vagy könyvjutalomban, másoknak írjon dicsérő levelet, illetőleg hasson oda, hogy ezekkel a helyi sajtó foglalkozzék. A legjobb tanulókat részesítse előnyben az általános iskolai, az általános gimnázium, esetleg a tanácsakadémiai hallgatók kiválogatásánál. c) A költségvetési lehetőségek megvizsgálása után megyéje területén egy-két legjobban tanuló községi tanácsvezető magasabb fizetési fokozatba való besorolás sáról gondoskodjék. 4. A szakmai oktatás járási irányító és szervező feladatainak ellátására' jelölje kl a járási VB. tagjai közül az első elnökhelyettes^ függetlenül attól, hogy vezet-a konferenciát vagy sem. A kijelölt elnökhelyettest feladataira oktassa kl. Varga András a. k., a Titkárság Vezetője, 3.420—5/1954. P. M. A gyermektelenek adójára vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 5/1954. (I. 24.) M. T. számú rendelet végrehajtása. Az 5/1954. (I. 24.) M. T. számú rendelet egyöntetű végrehajtása érdekében a következőket rendelem: 1. Az 1954. évi január hó 1. napjától kezdve gyermektelenek adóját — az egyéb feltételek fennforgása esetében — csak az a férfi, illetőleg nő köteles fizetni, aki 22. életévét az adóévet megelőző év végéig betöltötte. Tehát az, aki 1953-ban csak a 20., illetőleg a 21. életévét töltötte be, az 1954. január hónapra kifizetett munkabére, részesedése, térítése vagy díja után sem köteles gyermektelenek adóját fizetni. 2. Nem köteles gyermektelenek adóját fizetni az. aki a házíar'.ásában vagy magánszemélynél, avagy tanintézetben (nevelőintézetben) kizárólag saját költségén teljesen árva, szüleitől elhagyott vagy olyan gyermeket tart el, akit — a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottságának igazolása szerint — életben lévő szülője eltartani nem képes (nevelt gyermek). Nem köteles gyermektelenek adóját fizetni az a mostohaszülő sem, aki mostohagyermekének vérszerinti szülőjével házasságban együtt él, feltéve, hogy a mostohaszülő és a vérszerinti szülő házasságkötésekor a mostohagyermek nem töltötte be a 18. életévét. 3. Ha a nevelt gyermek szülője gyermeke eltartásáról később maga gondoskodik, a korábbi eltartó az eltartás megszűnését követő hónaptól kezdve — az egyéb feltételek fennforgása esetében — gyermektelenek adójának fizetésére köteles. 4. A gyermektelenség akkor következik be. ha a gyermek a 20. életévének betöitése előtt meghal, továbbá, ha az örökbefogadás hatálytalanná válik vagy megszűnik, feltéve mindkét esetben, hogy a szülőnek nincs több élő — vérszerinti, örökbefogadott, nevelt vagy mostoha — gyermeke. 5. Ha a gyermektelenség bekövetkezésének, vagy a gyermek halvaszületésének időpontjától 1954. január l-ig 38 hónap még nem telt ei, a szülő a 36 hónapból 1954. január 1-én még hátralévő időre mentesül a gyermektelenek adója alól (pl. az 1952. október 10-én halvaszületett gyermek szülője 1954. január havára és ezt követően 1955. október 10-ig terjedő időre kifizetett munkabére után mentesül a gyermektelenek adója alól). A halvaszületést anyakönyvi kivonattal kell igazolni. 6. Az a szülő, aki a gyermekét örökbeadta és nincs több élő vérszerinti gyermeke, nem 36 hónap elteltével, hanem már az örökbefogadás hatálybalépését követő hónap első napjától járó munkabére, részesedése, térítése vagy díja után köteles megfizetni a geyrmektelenek adóját. 7. Az 1954. január l-e után kifizetett táppénz és a társadalombiztosítás keretében nyújtott egyéb pénzbeli segély (pl. terhességi és gyermekágyi segély) nem alapja a gyermektelenek adójának. 8. Az 1954. évi január hónapra kifizetett munkabérből, részesedésből, térítésből vagy díjból levont gyermektelenek adóját az adólevonásra kötelezett — kérelem nélkül — haladéktalanul köteles visszatéríteni az érdekelteknek, ha azok az 5/1954. (I. 24.) M. T. számú rendelet, illetőleg a jelen utasítás szerint gyermektelenek adójának fizetéséra nem kötelesek. Olt Károly g. k., ; pénzügyminiszter. 3.451—3/1954. P. M. Ingatlankezelő vállalatok zárgondnoki kezelésében lévő házak házadója. Az ingatlankezelő vállalatok a zárgondnoki kezelésükben lévő épületek után a zárlati kezelés ideje alatt az állami tulajdonban lévő épületekre vonatkozó rendelkezések szerint kötelesek a házadót — az illetékes forgalmi adót kezelő járási (budapesti V. ker.) tanács VB. pénzügyi osztályához — havonként bevallani és befizetni. A zárgondnoki elszámolás alkalmával azonban a háztulajdonos terhére a magántulajdonban lévő épületek házadóját kell felszámítani és az épület jövedelméből levonni. Ebből a célból az ingatlan fekvése szerint illetékes adókivető hatóság (járási, városi, kerületi tanács VB. pénzügyi osztálya) az ingatlankezelő vállalat kérelmére köteles megállapítani a zárlati kezelés idejére járó azt a házadóösszeget, amit kl kellett volna vetni abban az esetben, ha az épület nem állott volna zárlati kezelés alatt. A tulajdonos terhére így. felszámított házadó és a ténylegesen befizetett házadó közötti különbözetet az ingatlankezelő vállalatok az elszámolás hónapjára vonatkozó adóbevallásukban kötelesek külön tételben bevallani és az előírt időben befizetni. Miután a zárlati kezelés tartama alatt a házadót az ingatlankezelő vállalatok a rájuk illetékes forgalmi adót kezelő járási (budapesti V. kerületi) tanács VB. pénzügyi osztályához fizetik, az ilyen épületek után az ingatlan fekvésére illetékes adóhatóságnál a zárlati kezelés idejéra házadót előírni nem kell. Polóniji Szűcs Lajos s. k., . . a pénzügyminiszter helyettese.