Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 9. szám

9. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 125 A földművelésügyi és a begyűjtési miniszter, valamint az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnöke - 22. számú együttes utasítása p mezőgazdaságilag nem hasznosítható területek és mezővédő erdősávok igazolásáról. Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953évi 27. számú tvr 3. §-a értelmében a megyei tanácsok ,vb. mezőgazdasági osztályának igazolása szerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávokat a begyűjtés alapjául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Miután egyes mezőgazdasági osztályok — helytelenül mezőgazdaságilag nem hasznosítható területként igazolnak csökkentett értékű földeket is, az egységes végrehajtás céljából elrendeljük; hogy fenti igazolásokat a megyei mezőgazdasági osztályok csak az Országos Tervhivatal elnökének és a földművelésügyi miniszternek 47/1953. (Tg. É. IV. 3.) O. T. sz. együttes utasítása (megjelent a Tervgazdasági Értesítő 1953. április 3-i V évf. 17. számában) 1—20. pontjában felsorolt esetekben adhatják ki, ha az érintett területek: 1. patakok, folyók, tavak medrei, halastavak medrei, nádas-, illetőleg növényzetnélküli mocsarak, 2. közutak, állandó jellegű dűlőutak, utcák, közterek, 3. épületek és az azokhoz közvetlenül tartozó udvarok, 4. szállításra használható és vízművek céljára szolgáló csatornák, valamint azoknak mező- és erdőgazdasági művelésre fel nem használható tartozékai, 5. védőtöltések; a belvíz levezető csatornák és árkok, állandó jellegű öntözőcsatornák, ha azokból a víznek biztos lefolyása van, 6. védőtöltés vízfelőli oldalán ez a terület, amelynek feltalaját a védőtöltés létesítésénél olymódon használták fel, hogy a terület mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmatlan, 7. védőtöltés vízfelőli oldalán a lábazati pászta 10 méter szélességben, valamint azok az erdők, amelyek a védőtöltés, hullámverés és jégtörés elleni védelmet szolgálják, 30 méter szélességben, 8. temetkezési helyek, Wjmfc 9. községi vásárterek és dögterek, 10. közforgalmú vasuJ.ak vasúti pályatest, vagy pályaudvar céljaira közvetlenül és állandóan szolgáló területei, 11. közforgalmú vasutak alépítményeinek létesítése céljából felhasznált területek, amelyeknek feltalaját az alépítmények építésénél olymódon aknázták ki, hogy a .talaj mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmatlan, 12. a közforgalmú repülőtereknek a repülés céljait közvetlenül és állandóan szolgáló területei, 13. üzemben lévő ipari és gazdasági kisvasutak által elfoglalt területek, 14- kórházak, üdülőtelepek parkjai, gyermekjátszóterek, 15. kizárólag tudományos célokat szolgáló állandó jellegű kísérleti teiepek, szőlő-faiskolák, botemkuskertek, amelyek területe általában a 10 kat. holdat nem haladja meg, 16. ipartelepek, közérdekű létesítmények, gépállomások, áliandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek (majorok) céljait szolgáló erdő- és mezőgazdaságilag nem használt területek, 17. felszíni művelésű bányák mindaddig, amíg a bánya kitermelés alatt áll, 18. a honvédelem céljaira állandóan igénybevett területek, 19. az ország határa mentén 50, egyes külön m?ghatározott helyeken pedig 100 méteres sávban fekvő ingatlanok, melyek mindennemű gazdasági felhasználását a belügyminiszter megtiltotta, 20. az Országos Testnevelési és Sportbizottság felügyelete és rendelkezése alatt álló sporttelepek és edzőtáborok. Az idézett együttes utasítás 1. pontjának abban • az esetében, ha a talaj természeti adottságánál fogva terméketlen terület, kopárság és így mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmatlan, a megyei mezőgazdasági osztályok igazolást nem adhatnak. Ezekben az esetekben a termelőknek kérelmeiket a megyei földmérési irodához kell beadniok és ezekben az esetekben — mindenkor a helyszíni szemle alapján — a megyei mezőgazdasági osztályok csak akkor hozhatnak határozatot, ha a megyei földmérési iroda eljárása* során, illetve eljárása után a területnek a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű területek közül való törlésével kapcsolatban kétség merül fel. Az 1954. évi gazdalajstrom elkészítését végző brigádok kötelesek a fentebb hivatkozott 47/1953. O. T. sz. utasítás 1. pontja alapján korábban a megyei mezőgazdasági osztályok által kiadott igazolásokat megfelelő eljárás végett a MEFI:hez továbbítani. Az eljárás lefolytatásáig az ilyen igazolásokat a GI. I. elkészítésével kapcsolatban figyelmen kívül kell hagyni. Magyari András s. k., Tisza József s. k., a földművelésügyi begyűjtési miniszter miniszter első helyettese. Antos Zoltán s. k., az Á. F. T. H. elnökhelyettese. A földművelésügyi miniszter 1.014/1954. F. M. Á. H. számú utasítása a naposcsibe keltetéséhez szükséges keltetőtojás és a naposcsibe 1954. évi termelői árának megállapításáról. A naposcsibe mesterséges keltetéséhez szükséges keltetötojás és a naposcsibe 1964. évi termelői árát — termelőhelyen átvéve — az alábbiak szerint állapítom meg. Í. A beadási kötelezettség teljesítésébe beszámított keltetőtojás termelői ára: február hónapban 1.— Ft/db március 1—15-ig 1.— Ft/db március 16—31-ig 0.90 Ft/db április hónapban 0.70 Ft/db május hónapban U60 Ft/db június hónapban 0.70 Ft/db július hónapban 0.90 Ft /db augusztus hónapban 0.90 Ft/db 2. A beadási kötelezettség teljesítésén felül beadott vérvizsgált keltetőtojások átvételi ára az Időszakonként megállapított alapár 40% felárral kiegészítve. A keltetőtojás alapárát időszakonként, az állami szabadpiaci felvásárlási ár és a tényleges piaci helyzet figye* lembevételével 3 tagú bizottság állapítja meg, amelynek tagjai a földművelésügyi miniszter, az élelmiszeripari miniszter és az Országos Tervhivatal elnökének egy-egy kiküldöttje.