Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 8. szám

8. szám. HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 93 b) beosztja a bírákat az egyes kollégiumokba, kijelöli a tárgyalásokon elnöklő bírákat és maga is elnököl tárgyalásokon; c) gondoskodik arról, hogy a bírósághoz beérkező ügyek, panaszok, keresetek, kérelmek, fellebbezések és fellebbezési óvások az előírt határidőkön belül az eljáráéi szabályok megtartásával elbírálásra, illetőleg elintézésre kerüljenek; d) az igazságügyminiszter megbízásából ellenőrzi a-járásbíróságok munkáját és észleleteiről jelentést tesz, illetőleg azok alapján megteszi a szüksége* intézkedéseket. IV. Fejezet. Különbíróságok. 31. §. Az Alkotmány 36. §-ának megfelelően a Magyar Népköztársaságban a következő különbíróságok működnek: i a) a katonai bíróságok, b) a közlekedési bíróságok. 32. §. A magasabb katonai egységek mellett és egyes nagyobb helyőrségeknél katonai bíróságok működnek. A katonai bíróságok felállítását az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács rendelj el. 33. §. A katonai bíróságok hatásköre kiterjed a fegyveres és rendészeti testületek tagjai által elkövetett bűntettekre, továbbá a más személyek által elkövetett, külön törvényekben megállapított és a honvédelem érdekeit sértő vagy veszélyeztető bűntettekre. 34. §. A közlekedési bíróságok felállítását a közlekedési egységek szerint az igazságügyminiszternek u közlekedés- és postaügyi miniszterrel együttesen tett előterjesztése alapján a Minisztertaná c s re n • deli el. 35. §. A közlekedési bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a büntető eljárásjogi szabályok értelmében a vasúti, közúti, légi és vízf közlekedés és szállítás, továbbá a távközlés rendes működése vagy biztonsága sérelmére elkövetett bűntettek miatt; az ügyész a közúti közlekedés és szállítás, valamint a távközlés rendes működése vagy biztonsága sérelmére elkövetett bűntett miatt a járásbíróság, illetőleg a megyei bíróság előtt is vádat emelhet. 36. §. A különb íróságok elnökeit, a külöubíróságoi< hivatásos bíráit és népi ülnökeit az igazságügvminiszter és az illetékes miniszter együttes jelölése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. 37. §. A különbíróság elnöke vezeti a bíróságot, kijelöli a tárgyalásokon elnöklő bírákat és maga is elnököl a tárgyalásokon, továbbá gondoskodik arról, hogy az ügyeket törvényes módon és időben elbíi alják. V. Fejezet. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. 38. §. A Magyar Népiköztársaság legfőbb bírói szerve a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. 39. §. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökből, elnökhelyettesekből, a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bíráiból és népi ülnökökből áll. 40. §. Az Alkotmány 39. §-ának megfelelően a Legfelsőbb Bíróság elnökét, elnökhelyetteseit, hivatásos bíráit és népi ülnökeit az országgyűlés választja öt évre. 41. §. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében. 42. §. A Legfelsőbb Bíróság a) ítélkezik elsőfokon a törvény által hatáskörébe utalt, illetőleg a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze által hozzá benyújtott kiemelkedő fontosságú ügyekben; b) eljár a megyei bíróságok, a fővárosi bíróság és a különbíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések és fellebbezési óvások tárgyában: c) dönt a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a bíróságok jogerőre emelkedett határozatai ellen emelt törvényességi óvásai felett; d) elvi döntéseket hoz és ezekben a bíróságokra kötelező irányelveket állapíthat meg. 43. §. A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírái büntető, polgári, katonai és közlekedési kollégiumot alkotnak. 44. §. A büntető kollégium a) elsőfokon a legfőbb ügyész által a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott büntető ügyeket, b) másodfokon a megyei bíróság büntető ügyekben hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és fellebbezési óvásokat, c) a bíróságoknak büntető ügyekben hozott jogerős határozatai ellen a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvásokat tárgyalja. 45. §. A polgári kollégium a) elsőfokon a polgári eljárásjogi szabályok értelmében a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utalt polgári ügyeket, b) másodfokon a megyei bíróság po'gári ügyekben hozott határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és fellebbezési óvásokat, c) a bíróságoknak polgári ügyekben hozott jogerős határozatai ellen a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvásokat tárgyalja.