Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 8. szám

94 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám. 46. §. A katonai kollégium a) elsöíokon a legfőbb ügyész által a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott büntető ügyeket, b) másodfokon a katonai bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és fellebbezési óvásokat, v c) a katonai bíróságok jogerős határozatai ellen a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvásokat tárgyalja. 47. §. A közlekedési kollégium a) elsőfokon a legfőbb ügyész által a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott közlekedési ügyeket, b) másodfokon a közlekedési bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és fellebbezési óvásokat, c) a közlekedési bíróságok jogerős határozata? ellen a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által benyújtott törvényességi óvásokat tárgyalja. 48. §. (1). A Legfelsőbb Bíróság kollégiuma.} elsőfokon egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkeznek; a tanács elnöke a hivatásos bíró. (2) Különleges esetekben, ha ezt az állam érdekének védelme szükségessé teszi, a katonai kollégium három hivatásos bíróból ál'ó tanácsban, zárt tárgyalás során ítélkezik. (3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumai másodfokon és a törvényességi óvások tárgyában három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkeznek. 49. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése a Legfelsőbb Bíróság elnökéből, az elnökhelyettesekből és a Legfelsőbb Bíróság valamennyi hivatásos bírójából áll. A teljes üléseken a legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter résztvesz. (2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését legalább három havonként egyszer hívja össze. A teljes ülés tanácskozásai nem nyilvánosak, határozatait azonban nyilvánosan ki kell hirdetni. 50. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése: fi) meghallgatja a kollégiumok beszámolóit működésükről és az ítélkezés egységének biztosításához szükséges irányítást megadja; b) megvizsgálja a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak határozatai ellen benyújtott óvásokat; c) a Legfelsőbb Bíróság tagjai közül megválasztja a fegyelmi tanácsot; d) megvizsgálja a fegyelmi tanács határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket és óvásokat; e) elvi döntéseket hoz. (2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése nevében az (1) bekezdés b) és e) pontjában említett jogkörben a Legfelsőbb Bíróság tizenegy tagú elnökségi tanácsa jár el. Az elnökségi tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke; tagjait az elnökhelyettesek és a tárgyalásokon elnöklő bírák közül az elnök jelöli ki. 51. §. (1) Elvi döntésre a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter tehet javaslatot. (2) Az elvi döntések közzétételéről & Legfelsőbb Bíróság elnöke gondoskodik; a közzétett elvi döntés a bíróságokra kötelező. 52. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti á Legfelsőbb Bíróságot, gondoskodik arról, hogy az ügyeket és panaszokat törvényes módon és időben elintézzék, beosztja a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bíráit az egyes kollégiumokba, kijelöli a tárgyalásokon elnöklő bírákat és elnökölhet a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó bármely ügyben. (2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke bármely bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelheti, kivételes esetekben pedig az ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonhatja. Ebben az esetben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának a tanácsa jár el; büntető ügyben a vádat a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze képviseli. VI. Fejezet. A bírák fegyelmi felelőssége és a fegyelmi eljárás alapelvei. 53. §. (1) A Magyar Népköztársaság bírájának politikailag és erkölcsileg feddhetetlennek kélj lennie és hivatali kötelességét nrndenkor becsületesen, éberen és gondosan kell ellátnia. (2) Fegyelmi vétséget követ el az a bíró, aki kötelességeit hanyagul vagy felelőtlenül látja el, a hivatali munkafegyelmet megsérti, a Magyar Népköztársaság bírájához méltatlan, a népi igazság* szolgáltatás tekintélyét sértő magatartást tanúsít. 54. §. A bírósági elnökök és a hivatásos bírák fö»" gyei mi ügyeiben a megyei bíróságok, a budapesti fővárosi bíróság és a Legfelsőbb Bíróság méCett működő fegyelmi iaTiácsok járnak el; ez a rendelkezés nem érinti a katonai hatóságok fegyelmi hatáskörét a katonai bíróságok tagjainak bírói működésükkel kapcsolatban nem álló fegyelmi ügyeiben. 55. §. (1) A megyei és a fővárosi bíróság mellett működő fegyelmi tanács a bíróság elnökéből és a bíróság hivatásos bírái sorából a büntető és a polgári kollégium által együttesen választott két bíróból és két pótbíróból áll. (2) A megyei és a fővárosi bíróság mellett működő fegyelmi tanács a járásbíróságok, a városi és a városi kerületi bíróságok elnökeinekés hivatásos bíráinak fegyelmi ügyeit tárgyalja. 56. §. (1) A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi Unácsa elnökből és a teljes ülés által a Legfelsőbb Bíróság