Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 4. szám
¥2 HELYI TANÁCSOK KÖZLÖNYE ságának feladata. Annak járási bontását — ugyancsak tudomásul és ellenőrzés céljából — a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya küldje meg a járási tanácsok vb.-ának. 3. A haltermelés és halastóépítés terve a halászati tsz-ek, a mezőgazdasági tsz-ek és tszcs-ok haltermelési és halastcépítési tervét tartalmazza. Annak megyén belüli bontását a tsz-ekkel és tszcs-okkal való megtárgyalását a halászati felügyelőkké", együtt — a halastóépítésre vonatkozóan a területi vízügyi igazgatóság szakembereinek bevonásával — kell végrehajtani. <III. Beruházás. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya a tsz-ek (tszcs-ok) beruházási keretét hármas rovatbontásban: építés, gép, egyéb, kapta meg. A megadott beruházási keretek csak az állami hosszúlejáratú hitelt (továbbiakban: hitel) és a vissza nem térítendő állami támogatást (továbbiakban: támogatás) tartalmazzák. Nem tartalmazzák azonban a tsz-eknek a beruházásokhoz saját erőből való hozzájárulásának értékét. A beruházási kereteket a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya ugyanolyan bontásban adja ki a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályának, amilyen bontásban a földmüvelésügyi minisztériumtól kapta. A megyei, illetve a járási mezőgazdasági osztálynak a beruházási keretekre vonatkozóan az egyes rovatok között keret átruházási (virement) joga nincs. Az 1953. évről áthúzódó beruházásokat az 1954. évre rendelkezésre bocsátott keretből kell befejezni. A beruházási keretek megyén belüli bontása során az egyes rovatoknál a következőképen kell eljárni: 1. Az építési keret a magas és mélyépítésekre (beleértve a kútfúrást is), valamint a villamosításra nyújtható hitel keretét és ezen kívül a 1053/1953. (IX. 19.) sz. minisztertanács határozat 7. pontja alapján az öntözőtelepek és halastavak építésénél nyujtnató támogatás keretét tartalmazza. Az építési kereten belül meg. van határozva az öntözőtelepek és halastavak létesítésére fordítandó összeg, összhangban a megye tsz-ei (tszcs-ei) számára megadott öntözőtelep és halastó építési tervvel. Az építési keret nem tartalmazza a tsz. tagok lakásépítkezésére rendelkezésre álló hitelkeretet. Azt a megye külön kapta meg. A többi építkezésekre vonatkozóan természetes mértékegységben, létesítményenkénti bontásban tervfeladatot a megyék nem kaptak. Az építkezéseket a tsz-ek termelési szükségleteihez mérten kell megvalósítani. A járásokra való bontást az alábbiak szerint kell elvégezni: Az öntözőtelepek és halastavak építéséhez szükséges keretet az öntözőtelep és halastóépítési terv járási (városi) bontásává' összhangban a rendelkezésre álló normatívák, illetve a ténylegesen várható bekerülési költségek alapján a területi vízügyi igazgatóság szakembereivel együttműködve kell bontani és annak összegét az egész építési kereten belül a járások (városok) számára is meg kell határozni, megjelölve, hogy ebből mekkora a hitel és mekkora a támogatás összege. A többi építkezésekre vonatkozóan természetes mértékegységben a tervfeladatot a járások (városok) számára nem szabad adni. A teljes építési keret járási bontását megelőzően azonban a megyei mezőgazdasági osztály végezzen számításokat arra vonatkozóan, hogy a tsz-ekben előirányzott állatállomány, a rendelkezésre álló férőhelyek, a termelés érdekében szükséges egyéb építkezések (dohánypajta, góré, siló, stb.), valamint a villamosítási lehetőségek és a villamosításra rendelkezésre álló kapacitás hozzávetőleg mekkora hitelt igenjeinek. Ennél a számításnál vegye figyelembe, hogy a szükséges férőhelyekből, ilietve egyéb épületekből mennyi valósítható meg egyszeri átalakítással, 4. szám. helyreállítással, a helyi anyagok felhasználásával egy* szerű kivitelezésben és mennyi új építkezésre kell s£f| mítani. A hitelszükséglet kiszámításánál a kisvasút épí« tésre és esetleg áthúzódó vállalati, illetve KTSZ. építke* zésekre a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya és tervosztálya megyén belül igyekezzék a vb. illetékes osz* tályai útján a szükséges kapacitást biztosítani. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztag a megye építési beruházási hitelkeretéből legalább 10% tartalékot tartson fenn és azt a járásokra ne bontsa le azértt hogy ha a tsz-ek termelési terveinek megerősítése során egyik-másik járás kerete nem mutatkoznék elegendőnek, ebből a tartalékból a járások kereteit ki tudja egészíteni.. Az építési beruházási kereten belül a hitelkeret és a támogatás között sem a megyének, sem a járásnak nincs virement (átruházási) joga. 2. A gépberuházási keret a gépvásárlásokra íelhasznál, ható hitel összegét tartalmazza. A gépberuházási kere* ten belül a megye megkapta az ebből vásárolható gépeli számát és az egységárakat. A járásokra való bontást a tsz-ek várható igényeinek megfelelően kell elvégezni. 3. Az „egyéb" beruházási keret a telepítésre, fásításra, talajjavításra, műszerekre és berendezési tárgyakra, valamint a tervezési és a járulékos költségekre fordítható hitelt és támogatás összegét tartalmazza. (A tervezési költség a válla'ati építkezések után átlag 3%, a járulékos költség a gép, műszer, berendezés és felszerelés után át« lag 4%.) Az ,,egyéb" beruházások keretén belül elsősorban a szőlő, gyümölcs!elépítéseket, a fásítást és talajjavítást kell megvalósítani a megye számára megadott termelési terveknek megfelelően. A járásokra való bontást úgy kell végrehajtani, hogy az feltétlenül összhangban legyen a telepítési, fásítási, talaj* javítási tervek járási bontásával. Azokat a berendezési tárgyakat, illetve műszereket, melyekre vonatkozóan a megye darabban megkapta a rendelkezésre álló mennyiséget, a tsz-ek várható igényeinek megfelelően darabban is bontani kell a járásokra. Az ,.egyéb" beruházások keretéből a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya legalább 10%-os tartalékot ne bontson le a járásokra, hanem tartsa fenn, hogy a tsz-ek termelési tervének, illetve bevétel-kiadási költségvetésének megerősítése során az egyes járásokban esetleg jelentkező többletigényeket ebből fedezni tudja. 4. A járáson belül a beruházási kereteket a tsz-ekre (tszcs-okra) bontani nem szabad. Tehát az eddigiektől eltérően a tsz-eknek a beruházásokra vonatkozóan néni szabad tervfeladatot adni. A beruházási kereteknek a tsz-ekre való bontását csak a tsz-ek termelési terveinek és bevétel-kiadási költségvetésének a járási tanács vb. által történő megerősítése során, a termelési tervekben megtervezett tényleges szükségleteknek megfelelően kell végrehajtani. Amennyiben a járás beruházási kerete az építési és egyéb rovatokon kisebb, mint a tsz-ek termelési tervében, illetve bevételkiadási költségvetésében megtervezett igény, a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályától kérje a hiányzó keretet, hogy az indokolt beruházási igényeket ki tudja elégíteni. Ha az „egyéb" beruházási kereten belül az olyan beruházásoknál, amelyekre az árufedezet mértékét a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya megkapta (pl. lószerszám, ponyva) a tényleges igény a tsz-ek termelési terve alapján ennél nagyobb, a hiányzó mennyiségre a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályától kell pótkeretet kérni még akkor is, ha az ..egyéb" beruházások forintértéke a hitelszükletet biztosítaná. Ha a tsz-ek termelési tervében és bevétel-kiadási költségvetésében igényelt hitelösszeg, vagy a mennyiségben is közölt beruházási hitelből vásárolható árucikk (pl. lószerszám) iránti igény a rendelkezésre álló keretnél alacsonyabb, a felesleget a járási tanács vb. mezőgazdasági
