Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)
1954 / 72. szám
72. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 825 tozJk. Árusítani csak saját készi'.ésű, olyan cikkeket lehet, amely az értesítésben is szerepel. A háziiparos alkalmazottat nem tarthat, cikkeit csak saját maga vagy vele egy háztartásban lévő közvetlen hozzátartozója értékesítheti. b) A piacon résztvevők elhelyezése: A résztvevők egyrésze állandó, a másik része nem állandó árusítóhellyel rendelkezik. Állandó árusítóhelyet az állami és szövetkezei kereskedelem, a termelőszövetkezetek, a magánkereskedők és iparosok kaphatnak. Egyéni őstermelőik állandó árusítóhelyet csak akkor bérelhetnek, ha árusítóhelyük folyamatos ellátását saját termelvényeikből biztosítani tudják. Az ideiglenes árusítóhelyeket elsősorban az őstermelők rendelkezésére kell bocsátani. A legjobb helyeket azok részére kell biztosítani, akik áxuf elhozat ali szerződést kötnek, illetve folyamatosan hoznak árut a piacra. Az elhelyezésnél nyújtott kedvezményekkel ösztönző hatást lehet gyakorolni a felhozatalra. A helyek bérbeadásánál az állami ég szövetkezeti kereskedelem, valamint a termelőszövetkezetek helypénzdíj kedvezményben részeSülnek. A résztvevők elhelyezésénél törekedni kell arra, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint magánkereskedelem egy-egy csoportban legyenek elhelyezve. Külön kell elhelyezni az egyéni őstermelőket is. Az elhelyezésnél meg kell valósítani — az egészségügyi követelményekre tekintettel is —, hogy a különböző termékeket lehetőleg elkülönítve árusítsák. (Tej-, tejtermék piac, gyümölcs piac, virág piac, zöldség piac stb.) c) Nyílás-zárás: A piacok üzemeltetési idejét a nyílt árusítási üzletek nyitva tartásának megállapításával foglalkozó hatóság állapítja meg. Az 1.171/1953. Bk. M. számú utasítás (Kereskedelmi Értesítő 45—46. szám) értelmében a nyitvatartási időt a járási (városi, kerületi) tanácsok véleményének meghallgatásával a megyei (megyei jogú városi) tanács VB. kereskedelmi osztálya állapítja meg. A piacokon lévő üzletek nyitvatariását össze kell hangolni a piacok üzemeltetési idejével. cl) Panaszok elintézése a piacon: Budapesten a piacon felmerült panaszok (a mérésnél, a visszaadásnál felmerülő viták, romlott áruk eladása, általában a kereskedők egymás közötci, valamint a fogyasztók, őstermelők és kereskedők, valamint iparosok között felmerült viták) elintézése az egészségügyi előadó hatáskörébe tartozik. Ha az egészségügyi előadók a felmerült panaszt saját hatáskörben orvosolni nem tudják, az illetékes hatósághoz a szükséges lépéseket megteszik, ille.őleg panaszost az illetékes ha'óságokhoz irányítják. Vidéken a panaszok elintézését a piaci helypénzszedő vállalat, illetve a tanács megbízottja, a piacfelelős intézi. Fontos szerepük van a piacok rendjének biztosításában a társadalmi ellenőröknek is. A jó társadalmi ellenőrt a piacra járók nagyrésze ismeri, bízik benne. A piaci vállalat, illetve piacfeleiős intézkedése, vagy magatartása ellen az illetékes tanács VB. kereskedelmi csoportjánál (községben a VB. titkárnál) lehet panaszt tenni. e) Piacok ellenőrzése: Megkülönböztetünk általános és egészségügyi ellenőrzést. Az általános ellenőrzést foganatosítják a tanícs, a piaci vállalat, piaci helypénzszedő vállalat, a társadalmi szervezet és az Állami Kereskedelmi Felügyelet, a földművesszövetkezetek esetében Budapesten a Földművesszövetkezetek Piacintézősége Szövetkezeti Vállalat megbízottai. Kiterjed a piacon működők minden tevékenységére (kereskedelmi tevékenység, mérlegek karbantartása, pontossága, tűzrendészet, általános rendészet, piaci szabályzat rendelkezéseinek betartása stb.). Az egészségügyi ellenőrzés kiterjed a piac tisztántartására, az élelmiszeregészségügyi előírások betartására^ az árusítók személyi higiéniájára. Az ellenőrzést az Állami Közegészségügyi Felügyelőség, a tanács VB.-a egészségügyi osztálya (tisztiorvos), hús tekintetében az egészségügyi állomás alkalmazottai, illetőleg a helyileg illetékes állatorvos végzik. A piac tisztántartását Budapest kivételéve] a tanács, a piaci helypénzszedő vállalat, vagy a helyi Köztisztasági vállalat alkalmazottai végzik. Budapesten az egyes piaci vállalatok alkalmaznak tisztogató munkásokat. A piac rendbentartását szúrópróbaszerűen ellenőrzik a tanács végrehajtóbizottsága vezetői (elnök, elnökhelyettes," titkár) és ellenőrzéseket végeznek az ezzel megbízott tanácstagok is. Rendszeresen ellenőrzik a piacokat a kereskedelmi állandó bizottság piacellenőrzéssel megbízott tagjai is. A tanácsi ellenőrzés fokozása a piacok munkájának megjavítását eredményezi. f) Helypénzdíjak: A helypénzdíjak mértékét a 183.000/1946. B. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 172. szám) szabályozza. A rendelet a felszámítható helypénzdíjak legmagasabb mértékét állapítja meg. Az egy helységben felszámítható helypénzdíjakat a járási (városi) tanács VB.-a által jóváhagyott szabályrendelet állapítja meg. A megállapított helypénzdíjakból a 86.450/1951 "Bk. M. számú körrendelet (Kereskedelmi Értesítő 51—52. szám) értelmében az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a termelőszövetkezetek ő0%-os kedvezményben részesülhetnek. Budapestre vonatkozóan a 12/I/30/V/1954. VB. számú határozat 1954. január 1-től a kedvezményt megszüntette. A megtakarításból atapet létesített, amelyekből a felhozatali tervüket teljesítő őstermelőket (termelőszövetkezet, földművesszövetkezet, egyéni őstermelő) jutalmazza. A felhozatal fokozása érdekében a helypénzjegyeknél a szerződőket különböző, a szabályrendeletben megállapított kedvezményben lehet részesíteni. Felvásárlás a piacakon: A piacon nemcsak fogyasztók, hanem közületek (vendéglátóipar, közétkeztetési egység), sőt továbbárusítással is foglalkozó közületek (állami és szövetkezeti kereskedelem) és a magánkereskedelem is vásárolhat. A városi piacokon a felvásárlást csak korlátozott mértékben szabad megengedni. A felvásárlás általános betiltása ellentétes az őstermelők érdekeivel. A ténylegesen földműveléssel foglalkozó őstermelők sokszor szívesen válnak meg termékeiktől egy tételben, mert ez lehetővé teszi számukra a mezőgazdasági munkába való mielőbbi visszatérést. A két elvet ezért a helyi viszonyokra való tekintettel össze kell hangolni. Nem szabad megengedni a felvásárlást akkor, amikor a fogyasztók zöme vásárol. A felvásárlást meg kell engedni a kora reggeli órákban és- abban az időben, amikor a reggeli csúcsforgalom már elmúlt. (Pl. felvásárlási korlátozást léptetnek életbe reggel '/27 órától 10 óráig.) Természetszerűleg ettől a helyi viszonyokra tekintettel él lehet térni. A magánkereskedők száma a piacokon az utóbbi időben jelentősen megnövekedett. Az iparjogosítványok számának növelése különösen fontossá teszi a magánkereskedők felvásárlásának szabályozását. A szabályozásnál vigyázni keli arra, nehogy korlátozó intézkedésekkel a szabadpiacot szabadkereskedelmi jellegétől megfosszuk. A magánkereskedők (iparosok) jogai, kötelességei. A kiskereskedők és kisiparosok árucikkeiket csak közvetlen fogyasztóknak adhatják el árhatósági rendeletekben megszabott haszonkulcs mellett. Az árusító stand elé csak külön engedély és külön díj mellett rakodhatnak ki. Ügyelni kell arra, hogy kirakodásaikkal a gyalogos forgalmat ne akadályozzák. Az érvényes kiskereskedői iparigazolvánnyal rendelkező zöldség-gyümölcs cs baromfi stb. kereskedők az ország területén az üzletkörükbe tartozó cikkeket szabadon vásárolhatják és korlátozás nélkül szállíthatják, vagy szállít*
