Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 72. szám

826 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 72. szám. tathatják. Az ilyen kereskedőket vásárlásaikban és a vásárolt áruk szállításainak lebonyolításában akkor sem szabad akadályozni, ha a fenti árucikkeket a kereskedő részére rendelés alapján, vagy rendelés nélkül az őstermelő, vagy megbízottja felhozza, vagy szállítóeszközön szállítja. A nagybani piacon korlátozás nélkül, egyéb piacokon pedig a kocsisorban a járási (városi, kerületi) tanács VB kereskedelmi csoportja által megáüapítctt korlátok között mezőgazdasági cikkeket felvásárolhatnak. Helyben egyébként csak a saját standjukon az őstermelők által helybeszállítctt cikkeket vásárolhatják meg. Ugyanezek a szabályok érvényesek a vegyeskereskedők felví sárlásaira is. Az 599—6/1954. I. B. K. M. számú elvi határozat értelmében a baromfikereskedés üzletkörébe a tojás árusítása beletartozik. Házi hentesáru forgalombahozatalável az egészségügyi követelmények betartása mellett a vágottbaromfi kereskedők foglalkozhatnak. Tőkehúst nem árusíthatnak, p. 599. K—103/2/1954. B. K M.] Gyümölcs- és zöldségkereskedök a tanács végrehajtóbizottsága külön engedélye alapján tojást is árusíthatnak. A kiskereskedők mézet csak központi árualapból árusíthatnak. Kisiparosok általában csak saját termeivényeiket árusíthatják. Az árak megállapításánál ügyelni kell arra. hogy csak az árhatósági rendeletekben megengedett haszonkulcsokat alkalmazzák. Vita esetén a cikket a megyei tanács VB. ipari osztályához kell elküldeni, amely árhatósági hatáskörrel is rendelkezik. A magánszektor működésének ellenőrzésénél ügyelni kell arra, hogy a részükre biztosított jogokat csak azek gyakorolják, akik szabályszerű iparjogosítvánnyal rendelkeznek. A kereskedők és iparosok ügyeiben ki kell kérni helyi érdekképviseleti szervük (kereskedők esetében: a Kiskereskedők Országos Szabadszarvezete megyei szervezete, kisiparosok esetében: a Kisiparosok Országos Szabadszervezete helyi csoportja) véleményét. Gyakran előfordul, hogy konkurrencionális okokból állami és szövetkezeti vállalatok dolgozóinak kezdeményezésére eljárást indítanak az érvényes rendelkezések keretei között működő kiskereskedő, kisiparos és háziiparcs ellen. A helyi hatóságoknak nem szabad teret adni az ilyen kezdeményezéseknek. Népidemokráciánk érvényes jogszabályaiban foglalt lehetőségekkel mindenki élhet, a törvényesség megtartása mindenkire kötelező. A spekulánsok, kupecek, álkisiparosok és álháziiparosok ellen viszont kíméletlen harcot kell folytatni. Statisztikai adatszolgáltatás a piacokró!. Statisztikai jelentést jelenleg 39 statisztikailag kiemelt városból kell küldeni. A tanácsok a jelentéseket havonta 60 cikkre vonatkozóan küldik meg. Ezen kívül a 19 megyeszékhelyről 20 cikkre dekádonként kell jelentést adni. A statisztikai adatok felvételét a tanácsok a helyi lehetőségeket figyelembe véve szervezik meg. Ahol piaci vállalat van, ott a vállalat ezzel megbízott dolgozója végzi az adatíelvételezést, egyébként a tanács kijelölt dolgozója. A minisztérium az adatok felhasználásával tájékoztatja a felsőbb szerveket a felhozatal alakulásáról. Fontos ezért, hogy az adatok felvétele pontos legyen, mert az adatok felhasználásával azokra figyelemmel a kormányzat fontos intézkedéseket adhat ki. Feladatok: A p acokkal kapcsolatos legfontosabb feladat olyan intézkedések foganatosítása, amelyek növelik az őstermelői piaci felhozatalt. A teendő intézkedéseket mindig abból -a szempontból kell megítélni, hogy az előnyös-e a felhozatal növekedésére, vagy sem. A piacokkal kapcsolatos legfontosabb feladatok a piacok rendjének, valamint a felhozatalt elősegítő kedvezményeknek biztosítására irányulnak. Gondoskodni kell arról, hogy minden piac rendelkezzék a piac rendjét megállapító szabályrendelettel, továbbá arról, hogy a piac igazgatását végző szervezet ügyrend alapján dolgozzék. A felhozatalt elősegítő kedvezmények biztosítására gondoskodni kell: a) a piacok közelében a paraszti szükségleti cikkeket árusító üzlet2k létesítéséről; b) a piacoknak vágó- és mérőeszközökkel, egészségügyi felszerelésskkei (kötény, türülköző, fejkendő stb.) való ellátásáról; c) a szállító eszközökről és az áruk piacra szállításának megszervezéséről; d) a folyamatos árufelhozatalt biztosítóknak bérleti és helypénzkedvezmény nyújtásáról; e) az egészségügyi ellenőrző szolgálat megszervezéséről; /) éjjeli szálláshelyről, télen melegedő létesítéséről; g) tanácsadó szolgálat (jogi, mezőgazdasági) megszervezéséről; h) a sok árut felhozó termelőknek nemesített vetőmag, vagy trégyajuttatásban való részesítéséről. A kedvezmények köre nem zárt, a helyi viszonyokra tekintettel szélesíthető, illetőleg szűkíthető. Az őstermelői felhozatal növelését a piacfelelősnek szervezési munkával is elő kell segítenie. Az őstermelői felhozatal növekedése csak a piaci munka megjavítása útján biztosítható, ez pedig csak a szabadpiaci lehetőségek legteljesebb kihasználásával érhető el; Fontosabb jogszabályok mutatója. 1895. XLI. törvény a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának t'laimazásáról. (Magyar Törvénytár 1894—1895. évi törvénycikkek, 316. old.) 33.286/1896. F. M. számú rendelet az 1895. XLI. törvény végrehajtásáról. (Magyarországi Rendeletek Tára, 1253. oldal, a vaj hamisításáról.) 71.000 1924. F. M. számú rendelet a tej forgalmának szabályozásáról. (Magyarországi Rend. Tára, 573. oldal.) 76.000/1924. F. M. számú rendelet a tejszín és a tejfel forgalmának szabályozásáról. (Magy. Rend. Tára, 675x1dal.) 100.000/1932. F. M. számú rendelet az állategészségügyről szóló 1928. XIX. törvény végrehajtásáról. (Magy. RendTára, 1933. évfolyam, 8. oldal.) 27.000,1936. F. M. számú rendelet a fűszerpaprika feldolgozásának, nvnősítésének és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában. (Magy. Rend, Tára, 996. oldal.) 49.000/1937. F. M. számú rendelet a méz forgalmának szabályozásáról. (Magy. Rend. Tára, 671. oldal.) 183.000/1946. B. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 172. szám) a helypénzdíjak megállapításáról. 167.800; 1947. (VI. 20.) N. M. számú rendelet az élelmiszerek színezésére használatos anyagokról. 4 034/1949. (V. 14.) Korm. számú rendelet a nyíltárusítási üzletekben kiszolgálásra kerülő áruk mérlegelése tárgyában. 10.720 1949, (IV. 15.) F.M. számú rendelet a természetes és mesterséges ételzsírok, a margarin, az étolajfélék, az olvasztott vajfélék minőségének újabb szabályozásáról. 100.020/1949. (IX. 27.) A. G. számú határozat az étolaj forgalmáról. 3.141/1949. (IX. 20.) N. M. számú rendelet a köztisztaság fan'artásáról. 86.450,51—52/1951. Bk. M. számú körrendelet az állami vállalatok és szövetkezetek helypénzfizetésérő]. 78/1952. (IX. 6.) M T. számú rendelet az élelmiszerellátás körében dolgozók kötelező orvosi vizsgálatáról és egészségügyi könyvvel való ellátásáról. 1.256,1952. Bk. M. számú utasítás a köztisztasági és közegészségügyi rendelkezések betartásáról. (Ker. Ért. 1953. 4vi 1. szám.) 2/1952. (II. 16.) Eü. Min. számú rendelet a piaci és utcai élelmiszerárusítás közegészségügyi szabályainak megállapítása tárgyában. 13/1953. (III. 27.) M. T. számú rendelet a mérésügyről. 21/1953. (V. 15.) M. T. számú rendelet az állategészségügy rendezéséről. (Még nem lépett hatályba.) S4/1953. (VII. 7.) M. T. számú rendelet a háziipari és népi iparművészeti tevékenység rendezéséről