Tanácsok közlönye, 1954 (2. évfolyam, 1-81. szám)

1954 / 72. szám

824 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 72. szám. csolatos 'erveket meg kell küldeni. Heti piacok számának növelése hasonló eljárással történik. Hetipiac az engedélytől függően egy vagy több megha­tározó.', napon tartható. Piacok létesítésének egészségügyi feltételei: A piacokkal kapcsolatos egészségügyi feltételekkel a 2/1952. iTI. 16.) Eü. M. számú rendelet foglalkozik. Eszerint: a piactér kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az árusítóhely környezetében ne legyen szennyező, fertőző üzem vagy telep. Nem engedélyezhető az árusítás olyan helyen, ahol nagy a porosodás veszélye és ahol a környezett tisztántar­tásáról gondoskodni nem lehet. A piactérnek mind az árufelhozatal, mind a vásárlás szempontjából jól megközelíthető helyen kell lennie. Utcai árusítóbódék létesítésénél tekintetbe kell venni a város (község) rendezési, közlekedési, rendészeti és köz­tisztesági szempontokat. A piactér megfelelő burkolásáról kövezéssel, aszfalto­zással, betonfelület kiképzésével, vagy salakozás úiján kell gondoskodni. Vízvezeték hiányában kellő számú, ivásra alkalmas kutat kell létesíteni. Csatornázás hiányában az elcsorgó víz, valamint a csapadékvíz elvezetéséről folyóárkok lé­tesítése útján kell gondoskodni. Ha nyilvános árnyékszék nem áll rendelkezésre, nemek szerint elkülönített, az egészségügyi előírásoknak megfe­lelő árnyékszékei és vizeldét kell létesíteni. A nem víz­öblítéses ámyékszékeknek az élelmiszerek árusítására szolgáló helyektől és a kutaíktól legalább 15 méter távol­ságra kell lenni. A jármüvek elhelyezésére és a járműről való árusítás céljára külön területet kell kijelölni. Az állatok itatására a vízszolgáltatást biztosítani kell. A szemét és hulladékanyagok tárolására jól záró. fedők­kel ellátott, elegendő számú szemét tart ályt kell felállí­tani Őstermelők részére kijelölt helyeken a közvetlen fo­gyasztásra kerülő élelmiszerek, vagy szennyeződéstől megóvandó áruk elhelyezésére órusítóasztalckat kell fel­állítani. Ezek földbe rögzített, betonból kiképzett, vagy fából készült, vagy pedig ez^árusítás időtartamára kihe­lyezhető, mozgatható asztalok lehetnek. Az asztalok fedő­lapjának résmentesnek, vagy széles résűnek és sima fe­lületűnek kell lenni, hogy könnyen tisztítható legyenek. Az egészségügyi előírásokat a piacok nagysága és for­galma szerint fokozni, illetőleg csökkenteni lehet. Figye­lembe kell azonban venni, hogy a piacok létesítésénél csak olyan igényekkel szabad fellépni — természetszerű­leg az egészségügyi érdekék veszélyeztetése nélkül —, amelyek a pénzügyi lehetőségekkel is arányban állanak. Piaci szervezet: A budapesti piacokat piaci vállalatok üzemeltetik. A piaci váilalat feladata az irányítása alá tartozó piacok üzemeltetése.. A piacokon lévő árusítóhelyeket bérbe adja, ügyel a piacok rendjére, szedi a helypénzeket, gon­doskodik a felhozatal és a kialakult szabadpiaci árak sta­tisztikai nyilvántartásáról. Tisztántartja a piacokat, üze­melteti a csarnokokban lévő gépi felszereléseket. A felho­zatal egyer.Ietesebbététele érdekében termelőszövetkeze­tekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal felhoza­tali szerződést köt. A felhozatal fokozása érdekében kü­lönböző eszközöket (húsdaráló, tejkimérő eszközöket, védőruházatot stb.) bocsát térítés ellenében az őstermelők rendelkezésére. A piaci vállalatokat a Budapesti Városi.Tanács VB. Csarnok és Piacigazgatási Iroda fogja össze. Feladata a vállalatok irányítása és ellenőrzése, a vállalatok műkö­déséhez szükséges anyagi és technikai feltételek meg­teremése. Az Iroda a Budapesti Városi Tanács VB. keres­kedelmi osztályának irányítása alá tartozik. Vidéken a piaci szervezet különböző típusú. A megyék­ben egyes helyeken helypénz- és díjbeszedő vállalatok műkődnek. A helypénzszedő vállalatok a piaci helypénz-szedésen, esetleg a statisztikai adatfelvéteiezésen kívül a piacokkal, különösen piaci üzemeltető kérdésekkel nem foglalkoznakj Ahol piaci vállalat nincs, a tanács kijelölt dolgozója fog­lalkozik a piacokkal. Feladata elsősorban a piaci hely­pénz-szedés ellenőrzése, a piaci felhozatal és árak sta­tisztikai nyilvántartása. A piacok ellenőrzésével a tanács, valamint a kereske­delmi állandó bizottság ezzel megbízott tagjai is foglalkoz­nak. A piacok rendje: A piacok rendjével, a piacon résztvevők jogaival és kötelességeivel a piaci szabályrendeletek foglalkoznak. A járás által készített piaci szabályrendelet érvényes a járás összes piacaira. A piaci szabályrendeletek általában a következő kérdé­sekkel foglalkoznak: Az őstermelői piacok rendeltetése és fenntartása; a piaci kereskedelemben való részvétel; a piacvezetőnek a pia­cok üzemeltetésével kapcsolatos feladatai; a p.aci hely­használat biztosítása; a helyhasználati díjak; a helyhasz­nálat megszüntetése; az eladás, vásárlás és közlekedés rendje; közegészségügyi és tűzbiztonsági intézkedések; jogorvoslatok módja; büntető rendelkezések; a szabály­rendelet hatálya. Ezenkívül felvehető a szabályrendeletbe mindaz, amit a tanács a piacok rendjével kapcsolatban szükségesnek wrt. a) A piacon résztvevők: A piaci kereskedelemben fogyasztók, állami és szövet­kezeti kereskedelem, termelőszövetkezeteik, egyéni őster­melők, kiskereskedők, kisiparosok és házi iparosok vesz­nek részt. őstermelők csak saját termel vényeiket árusíthat ják. őstermelői minőségüket beadási könyvvel kell igazolni. A magánszemély is őstermelő, ha kei-tjének feleslegét viszi piacra. A kiskereskedőknek és kisiparosoknak szabályszerű iparjogosítvánnyal kell rendelkezniök. Árusítás alkalmá­val eredeti ipar jogosítványt, vagy másodlatot kö'telesek felmutatni. Másolat, fotókópia vagy véghatározat a kis­kereskedői (kisiparosi) minőség igazolásához nem ele­gendő. Személyazonossági igazolvány minden esetben fel­mutatandó. A kiskereskedő és kisiparos csak saját maga, vagy köz­vetlen hozzátartozója, továbbá (SZTK-ba bejelentett) al­kalmazottja útján árusíthat. A szabályszerű iparjogosít­vánnyal nem rendelkező árusító tevékenységét a piacokon megengedni nem szabad. Kiskereskedők és kisiparosok a piacokon csak akkor árusíthatnak, ha a tanács részükre helyfoglalási engedélyt adott. Szabóiparcsok és fehérneműkészíitők közül a piacon csak az árusíthat, aki az érvényes rendelkezések értelmé­ben konfekcionálással foglalkozhat. A kiskereskedők kö­zül a használt cikk kereskedők (ószeresek) csak a hasz­nált holmik árusítására kijelölt külön piactéren (ószer­piac) vagy a piactér külön részén árusíthatnak. Ugyanitt árusíthatják háztartásuk felesleges holmijait alkalmilag a magánszemélyek is. A házhparos árusításához a 34/1953. (VII. 7.) M. T. számú rendelet értelmében külön engedély nem szüksé­ges. A háziiparosok árusítása csak a piacokon és vásáro­kon van megengedve abban az esetben, ha az általuk áru­sított cikkek az idézett rendelet értelmében háziipari cikknek minősülnek. A rendelet taxatíve felsorolja azokat a cikkeket, amelyek háziipari cikkeknek tekintendők. A rendeletben felsorolt cikkeken kívül egyéb iparcikkeket háziiparosok nem árusíthatnak. A 2.279/1953. Kip. M. számú utasítás értelmében a háziiparos köteles működé­sének megkezdése előtt a lakóhelye szerint illetékes já­rási (városi, városi kerületi) tanács VB. ipari osztályá­hoz bejelentést tenni. A bejelentés alapján az ipaTi osztály a háziiparost nyilvántartásba veszi és erről a pénzügyi osztályt és a bejelentőt értesíti. Ellenőrzés alkalmával a háziiparos a bejelentésről szóló értesítést felmutatni tar-

Next

/
Thumbnails
Contents