Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

85 Azok a dolgok, a melyeknek elsajátítása az állam minden tagjának meg van engedve : szabadon álló dolgok. Azokat, a melyek az állam tagjainak csupán használatúi vannak átengedve, mint országutak, folyók, tengeri kikötők, tengerpartok, köz- vagy nyilvános javak nevezete alá foglaljuk.1 A mik az állam szükségleteinek2 fedezésére vannak rendelve, u. m. kincstári javak, bányák, sóaknák : azokat állami javaknak nevezzük. Azok a dolgok, a melyek az országos szervezet szerint valamely törvényhatóság vagy község minden tagjának használatára szolgálnak, a törvényhatóság vagy község közjavait, azok pedig, a melyeknek jövedelmei a törvényhatósági vagy községi költségek fedezésére szánvák : a törvényhatóság vagy község vagyonát képezik.3 A fejedelemnek az a vagyona, a melyet nem mint az állam feje bír, szintén magánjószágnak tekintetik.4 3. §. A dolgok felosztása azoknak különböző természeti minősége szerint. A dolgok minőségük különbségéhez képest: ingók vagy ingatlanok, elhasználhatok vagy elhasználhatlanok, megbecsülhetők vagy meg nem becsülhetők,5 helyettesíthetők vagy nem helyettesíthetők, egyszerűk vagy összetettek, feloszthatók vagy fel nem oszthatók.6 1. Azok a dolgok, a melyek állaguk sérelme és minőségök lényeges változása nélkül egy helyről a másikra áttehetők, ingók; ellenesetben 1 Ezek a helyszínelésből ki vannak zárva és ennél fogva a telekkönyvnek nem tárgyai. 1854 jul. 23-iki rend. 63. §. 2 Osztr. polg. törvénykönyv 287. §. 3 U. o. 288. §. A fel nem osztott közlegelő, (de nem az úrbéri közös legelő, a melyre csak az illető volt úrbéreseknek, úrbéri birtokuk arányában van joguk) a lakosok fajzására szánt erdő stb. tehát a község közjavai, ellenben az a birtok, a melyet községi hatóság költségei fedezésére kezel, a község vagyona. 4 U. o. 289. §. Régibb törvényeinkben meg voltak különböztetve a korona elidegeníthetlen javai (1. II. Ulászló 1514. III. czikkét) a fiskális vagyis azoktól a javaktól, a melyek különböző czímeken magánosoktól a koronára visszaháramlottak, s újabb eladományozásra voltak fordítandók. Mindkettőtől különböztek az úgynevezett «bona patrimonialia>>, a melyeket a fejedelem sajátúl bírt. 5 Osztr. polg. törvénykönyv 291. §., a mely azonban még a testi és testetlen dolgok közötti különbséget is felállítja. 6 Ez utóbbi három felosztás nincs az osztrák törvényben, de gyakorlati fontosságánál fogva nem mellőzhető. A porosz törvény testi és testetlen, ingó és ingatlan, forgalomban levő és forgalmon kívüli dolgokat; a franczia törvény ingókat és ingatlanokat, forgalomban levőket és forgalmon kívülieket, helyettesíthetőket és nem helyettesíthetőket, feloszthatókat és feloszthatlanokat; a szász törvény ingó és ingatlan, helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgokat; a német ptkönyv helyettesíthető és nem helyettesíthető, elhasználható s el nem használható dolgokat, alkatrészeket és tartozékokat különböztet meg.