Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

86 ingatlanok. Ingatlan a földterület, a telek (nem úrbéri értelemben) és alkotórészei, t. i. mindaz, a mi a telekkel oly erős és állandó kapcsolatban van, bogy nem lebet tó'le elválasztani, a nélkül bogy elpusztulna vagy hogy lényegében vagy gazdasági rendeltetésében változnék. A telek alkotórészei különösen: az épületek, az épületbe ennek előállítása végett beillesztett dolgok, a földdel erősen és állandóan összekötött ingó dolgok, a míg az összeköttetés tart, a telekre nyiló s a telekkönyvben külön birtokrészletként fel nem vett pincze, a telek terményei, a míg a földdel összefüggnek, a bevetett mag, az elültetett növény.1 Az alkotórész nevezetes, a telekkönyvi jog szempontjából főfontosságú sajátsága az, hogy az és az illető telek nem lehetnek külön dologi jogok tárgyai.2 A telek és alkotórésze nem lehet más-más személy tulajdona. A telek nem lehet A-nak és a telken álló ház .B-nek jelzálogjogával terhelve. A ki megszerezte a telekre a jelzálogjogot, ennek joga kiterjed az utóbb a telken épült házra is. És a ki a telek tulajdonosaként a telekkönyvben be van jegyezve, az a telken akár már állott, akár utóbb emelt épületnek is a tulajdonosa, habár az épület a telekkönyvben (az A lap 3-ik rovatában), feltüntetve nincsen.3 Az osztrák ptkönyv értelmében ingatlan a telek tartozéka,4 mely alatt azt az ingó dolgot szoktuk érteni, a mely arra van rendelve, hogy egy másik dolog (a fődolog) gazdasági czéljának szolgáljon, és a mely a fődologhoz ennek a rendeltetésnek megfelelő külső viszonyban áll. 5 De az osztrák törvény a tartozékot tágabb értelemben veszi, és annak elnevezése alá vonja az alkatórészeket, különösen a növedéket («fű, fa, gyümölcs és más használható dolgok, a melyek a föld felületén teremnek») is.6 1 Osztrák ptkönyv 295. és 297. §§., a melyek azokat a dolgokat alkotórészeknek tüzetesen nem minősítik, hanem mint olyanokat említik, a melyek «ingatlan vagyon maradnak)), illetőleg a melyek «az ingatlan dolgokhoz tartoznak)). Német ptköny 93—95. §§., Magyar ált. polg. tkönyv terv. 491—495. ^í. 2 Magyar tervf 494. §. 3 Ezért az újonnan épült házak pótlólagos telekkönyvi feltüntetése többnyire felesleges ; de mindenesetre helytelen, valahányszor a telekjegyzőkönyvben csupán oly hatósági bizonyítvány alapján történik, mely szerint valamely telken ház épült. Helytelen, mert annak megállapítása, hogy a ház helyrajzi szám szerint megjelölt bizonyos ingatlanon, és nem más telekkönyvi birtokrészleten áll, a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozik. A ház feltüntetését a helyszínének megszemlélése és a telekk. térképpel való összehasonlítása nélkül legfeljebb a telekk. betétekben a kataszteri hatóság bizonyítványa alapján, vagy oly esetben lehet helyeselni, a mikor a hatósági bizonyítványhoz a telekkönyvi térképnek megfelelő várrajz is van csatolva (lásd a II. rész 2. fej. 5. utolsó bekezdését); mivel a telekk. betétekben előforduló és a kataszteri helyr. számok azonosságának fogva ily esetben megvan annak a biztosítéka, hogy a házat azon a telekkönyvi birtokrészleten tüntetik fel, a melyen valóban áll. 4 Osztrák ptköny 493. §. 5 Magyar terv. 496. §. 6 Osztrák ptkönyv 293—297. §§. Más helyen azonban (457. 8.) ismét szűkebbre szabja a fogalmat és a tartozékot a növedékkel ellentétbe he-