Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

84 Ehhez képest a jelen munka második része mint dologi jogokkal foglalkozni fog a tulajdonnal, a jelzálogjoggal, a szolgalmakkal, és ezeken felül a telki terhekkel, mint a melyek töhbnyire szintén a dologi jogok közé soroztainak. Foglalkozni fog azután a «dologbani jogok minőségének)) elnyerése végett bejegyezhető kötelmi jogokról. A birtokot pedig csak mint olyant fogja tárgyalni, a mely ujabb törvényeink értelmében a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgálhat.1 ELSŐ FEJEZET. Dolog és dologi jog. 1. §. A dolog fogalma. Az osztrák polgári törvénykönyv a dolog fogalmának meghatározásánál azt a régibb iskolát követi, a mely a római jogból átvett elmélet szerint a természetnek nemcsak az érzékeink alá eső, vagyis testtel biró észnélküli tárgyait foglalja a dolog fogalma alá, hanem általában kimondja, hogy: «mindaz, mi a személytől különbözik és az emberek használatára szolgál, jogi értelemben dolognak neveztetik*.2 Az ujabb tudomány és az ujabb törvényhozási munkálatok8 ezt a nézetet elvetették, és dolognak csak az észnélküli természet önálló, s emberi uralom alá hajtható egyes tárgyait értik. 2. §. A dolgok felosztása az azok felett uralkodó alany különfélesége szerint. Az állam területén lévő dolgok, vagy köz-, vagy magánvagyon tárgyai. Az azok fölött uralkodó alany tehát vagy az állam, törvényhatóság, község, vagy magánszemély, ember vagy jogi személy.4 1 A mint a jelen munka előbbi kiadásaiban a második rész Zlinszky Imre «A magyar magánjog mai érvényében)) czímű munkája illető kiadásainak nyomán készült: úgy a következő fejezetek ugyané munkának Reiner János átdolgozta hatodik kiadására támaszkodnak. 2 Osztr. polg. tkönyv 285. §. — A dolog ily meghatározása az uralom tárgya az uralomhoz való joggal zavarja össze p. o. 4-nak birtokában van 6 ló ; e birtok phisicai birás és jogszerű uralom is lehet, s az utóbbi esetben A-nak tulajdonjoga lesz a 6 lóból álló dologra. Lásd erről részletesen Unger: System 1 k. 357. s köv. 11. 3 Unger: System I. k. 354. 1., Windscheidt I. k. 237. §., Siebenhaar Commentar 100. 1. — Szász ptkönyv 58. s köv. §§., német ptkönyv 90. §: «Sachen im Sinne des Gesetzes sind nur körperliche Gegenstánde » 4 Osztrák ptkönyv 286. §.