Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

59 polgári törvénykönyv hatálybalépte utáni egy év alatt, csupán úgy volt beperesíthető, ha a kikötött visszaváltási idő s illetőleg az említett 32 éves időköz lefolyása óta az általános törvénykönyv hatálybaléptéig tíz évnél hosszabb idő nem telt el. Ha a visszaváltási jog a föntebb előadott határidők alatt foganatba nem vétetik, úgy az elenyészik. (22. §.) Ha pedig az előbb szerződésileg elzálogított fekvő javak s jogok, valamint az időleges érdemdíjazások tekintetében, a szerződés vagy érdem­díjazás szerint úgy eredetileg kikötött, mint később meghosszabbított zálo­gos vagy érdemdíjazási időn fölül, vagy ha a visszaváltási idő nem határoz ­tátott meg, a zálogos vagy érdemdíjazási szerződés kötésétől számított 32 év lefolyása óta az általános polgári törvénykönyv hatálybaléptéig tíz év telt el, a nélkül, hogy az egyik vagy másik esetben ezen határidő alatt a zálog visszaváltása iránt formás per indíttatott volna, az elzálogító, érdemdíjazó vagy jogutódjai által a visszaváltási jog többé foganatba nem vehető, és az elzálogított vagy érdemdíj javak birtokosa azok teljes tulajdonosának tekin­tendő. (23. §.)* A nemesi fekvő javakon vagy jogokon létezett birói zálog tekinteté­ben a visszaváltási jog, ha a végrehajtási árverés óta, vagy ha ez nem történt, a végrehajtási zálogolás óta az általános polgári törvénykönyv hatálybalépteig 32 év még nem telt el, ezen törvénykönyv életbelépése után egy év alatt volt törvény útján érvényesíthető. Ezen határidő eltelte után, valamint azon esetben, ha az említett idő­pontoktól kezdve az általános polgári törvénykönyv hatálybalépteig 32 év már eltelt, a nélkül, hogy a visszaváltási per ezen határidő alatt megindít­tatott volna, a visszaváltási jog elenyészett. (24. §.) A zálogvisszaváltás joga a telekkönyvben csak feljegyzés útján lévén feltüntethető, e feljegyzésnek csak az a joghatálya van, hogy ha a kiváltásra jogosított ezt a jogát annak idején érvényesíti, azt oly harmadik személyek ellen is teheti, a kik netán időközben az elzálogosított ingatlanon bármi jogot szereztek. — A zálogvisszaváltó perre azonban a zálogvisszaváltás jogának feljegyzése semmi befolyással sem bir, és a feljegyzés tényébŐl erre a perre nézve semmi jogkövetkezmény sem származik. Ezekből kiderül, hogy a zálogvisszaváltó per feljegyzéséből valóságos jog tulajdonképen nem származik, és a feljegyzés csak a végett történik, Magyarországban az ősi javaknak 32 évnél hosszabb időre való elzá­logosítása törvénytelen feltétel (illegális conditio) volt. Az 1848: XV. t. cz. az ősiségét eltörülvén, 32 év általában a zálogidő leghosszabb tartamává lett — a mint az ősiségi pátens ezt az időt fogadta el abban az esetben is, ha szer­ződésileg a visszaváltási idő nincs megállapítva. Magyarországban e szerint zálogvisszaváltási igény jelenleg, az erre szolgáló idő elmúlta miatt többé nem érvényesíthető. Másképen Erdélyben, a hol az elzálogosítási idő ama korlá­tozása nem volt meg. Lásd az alább közölt 1892. évi 44987. számú i. m. ren­deletet.

Next

/
Thumbnails
Contents