Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek
60 hogy a jog annak idején, az ingatlan birtokosára való tekintet nélkül legyen érvényesíthető; a minél fogva e feljegyzés tekintetéből alakszerű pernek helye nincsen, hanem csak azok a feltételek jöhetnek kérdésbe, a melyek a feljegyzés kieszközlésének czéljára szükségesek. E végből mindenekelőtt megvizsgálandó, hogy érvényes-e a feljegyeztetni kért zálogvisszaváltási jog? és e czélra múlhatatlanul szükséges a zálogos szerződés bemutatása,1 a melynek alapján azután vizsgálni kell: a) hogy fennáll-e zálogvisszaváltás joga, tekintettel az ősiségi nyilt parancs fentebbi szabályaira ; b) vájjon a szerződés nem 1853. évi május 1-je, vagyis az osztr. polg. törvénykönyv életbe lépte után keletkezett-e ? mert ebben az esetben a szerződés az ősiségi nyiltparancs 19. §-a szerint érvénytelen. c) Megvizsgálandó, hogy az elzálogosított birtok azonos-e azzal, a melyre a feljegyzést kérték? de ez a vizsgálat nem terjedhetett ki részletekre, jelesül a fekvó'ség miségére és mennyiségére ; sőt ha a zálogtartó a zálogos birtokot saját tulajdonával egyesítette, mint az p. o. tagosítások alkalmával igen gyakran történt, a följegyzés a telekkönyvezett ingatlan egy részére, annak közelebbi meghatározása nélkül is elrendelhető (p. o. 20 holdra vagy egy curialisi telekre stb.). (1) Megvizsgálandó, hogy a feljegyzést kérő, ha ez nem maga a zálogbaadó, ennek jogutódá é? Magától értetvén, hogy e minőség beigazolása csak abban az esetben szükséges, ha azt az ellenfél kétségbe vonta. Az eljárást illetőleg a kiigazításnál előadott szabályok alkalmazandók, azonban a következő eltérésekkel: Ha egyezség nem jő létre, formaszerű per megengedése nélkül tárgyalás tartandó, s a följegyzés kérdése végzéssel döntendő el; a mi az ügy természetéből következik, mert a míg a kiigazítás által tulajdonjog, az alább előadandó jelzálogi átkebelezés által zálogjog szereztetik s e jogok bekebeleztetnek: a zálogvisszaváltási jog csupán feljegyzés tárgya és a feljegyzés által a jog meg nem szereztetik, csak annak érvényesítése biztosíttatik, tehát itt sem formaszerű per, sem Ítélettel való eldöntés nem volna helyén.2 A zálogvisszaváltási jog feljegyzése iránti kérelem 1 Abban az esetben, ha a szerződés a zálogtartó kezei között van, a dolog természetéből, de az 1893: XVIII. t. cz. 81. §-ából vett hasonlatból kifolyólag is, a zálogbirtokos az eredeti felmutatására kötelezhető. V. ö. Halni o sy i. m. 118. lap. 2 Ez a szabály áll a hirdetvény határidő lejárta után érvényesített ilynemű igényekre is ; és azért helytelenül járnak el, kik azt kereset alakjában érvényesítik, s helytelen a bíróságok által követett eljárás, mely szerint a zálogvisszaváltási jog feljegyzése iránti igényt, rendes per útján tárgyalják és itéletileg döntik el. Abból kifolyólag, hogy a zálogvisszaváltási jog feljegyzése peren kívüli telekkönyvi ügy, mondotta ki a legf. Ítélőszék, hogy az ebből származó költségek az ellenfél terhére meg nem állapíthatók. (1873 évi 10523. sz. Dvtár r. f. X. 60. lap.)
