Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

56 igénybejelentés, hanem a kereset beadása napjától számíttatik.1 —• Ha végre már más biróságnál per van folyamatban, annak eldöntéséig a bejelentés függőben hagyandó (25. §.). Eltérők voltak előbb a nézetek arra nézve, vájjon a tulajdoni igényfeljegyzésekre szerezhetők e további feltételes telekkönyi jogok, a melyeknek érvénye a kiigazítási per eredményétől volna feltételezve ? Az erdélyi telekkönyvi rendtartás e részben határozott szabályokat tartalmaz, e szerint ugyanis : Az ellen, ki valamely fekvőségre tulajdoni igényt jelentett be, a birtok-igazítási per eldöntése előtt ugyanazon hatálylyal eszközölhetők telekkönyvi bejegyzések, mint az előjegyzett tulajdonos ellen (75. §.) és a birtok-igazítási kereset jogerejtí visszautasítása esetében, a bejelentés feljegyzésének törlésével egyúttal az ily bejegyzések is hivatalból kitörlendők s erről az érdeklettek értesítendők. Az ily bejelentésekre vonatkozó bejegyzések a megfelelő lapokon teljesítendők, hivatkozással a bejelentési íven eszközölt feljegyzésre, melynek jegyzet rovatában a bejegyzésekre hivatkozni kell (erd. telekk. rendt. 28. a) §.). Ezek a szabályok nálunk is alkalmazhatók, annál inkább, mivel a kii'. Curia újabban kijelentette, hogy «a tulajdonjogi keresetnek telekkönyvi feljegyzése a később szerzett nyilvánkönyvi jogokra nézve épen oly hatálylyal bír, mint az ingatlanra kieszközölt bármily tulajdonjogi előjegyzés.»Kétségek támadván az iránt, bogy a hirdetményi határidő lejárta után benyújtott bejelentések elfogadhatók-e, vagy azok mint elkésettek visszautasítandók ? az igazságügyi miniszter 1856. november 20-án kiadott rendeletében kimondotta,3 hogy az ilynemű bejelentéseket nem szabad mint elkésetteket visszautasítani, hanem azok iránt a telekkönyvi rendelet1 Midőn a telekkönyvi felvétel ellen beadott igénybejelentés folytán perre utasított igénylő keresetét az erre kitűzött határidő lejárta után adja be ugyan, de az igénybejelentés bivatalbóli kitörlése a bíróság által elniulasztatván, az igénybejelentés az elkésve benyújtott kereset alkalmával is fel van jegyezve, az ezen kereset folytán hozott ítélet a bejelentés rangsorozatára is visszahat. (C. 10902/1873. sz. Dvtár r. f. 27.) Ha telekkönyvkiigazítási ügyben az első biró a felet perre utasítja, a második biró azonban a perre utasításnak helyét nem látja, nincs jogosítva az ügy érdeme felett határozni, hanem az első birót kell érdemleges határozathozatalra utasítani. (C. 1876. évi 1511. sz. Dvtár r. f. XV. 86.) A kiigazítási perekre nézve még megjegyzendő: hogy az örökhagyó javára leendő kiigazítást az örökösök bármelyike kérheti (C. 1877. évi 7252. sz. Dvtár, r. f. XIX. 16.); hogy a kiigazítás el nem rendelhető, ha bizonyíttatik, hogy az ingatlant alperes a helyszínelés előtt szerződésileg megszerezte (C. 1879. évi 1528. sz. Dvtár r. f. XXIV. 73.); hogy a helyszíneléskor gyakorolt birtoklás puszta ténye alapján a bejegyzett tulajdonos ellenében kiigazításnak nincs belve. (C. 1885. évi 1192. sz.) 2 1884. évi 5819. sz. a. Dvtár. X. 36. 3 Birodalmi törvénylap 1856. évfolyam 218. szám.