Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

55 oly esetben azonban, ha általuk valamely birtokviszony vagy jog támadtatik meg, kereset alakjában érvényesítendők (22. §.). Oly feleknek, kik tovább lévő járásokban laknak, jogukban áll, bejelentéseiket az illető szolgabíróság útján előterjeszteni (23. §.). A beérkezett bejelentés folytán a telekkönyvi hatóság legelőbb köteles illetékességét hivatalból megvizsgálni; és ha illetéktelensége nyilván kitűnik, a bejelentést visszautasítja. Ha illetéktelensóge nyilván nem tűnnék ki, a bejelentés azon telekjegyzőkönyvbe, a melyre vonatkozik, tüstént fel jegyzendő, mi végből a telekjegyzőkönyvhez egy ív fűzendő, ily czim alatt: «tulaj doni igények feljegyzései*, melyre minden ily bejelentés folyó sorszám alatt, a nap és szám előadásával, mely alatt a beadvány az iktató-hivatalba érkezett, feljegyzendő. Oly telekkönyvi jószágtesteknél, melyek több községekben feküsznek, a bejegyzés a főtelekjegyzőkönyvben teljesítendő (24. §.). A bejelentéseket a telekkönyvi hatóság hivatalból köteles megvizsgálni ; e végből a felek igényei és előadásai, a helyszínelési munkálatokkal és különösen a telekkönyvben előforduló bejegyzésekkel összehasonlítandók; ha a tárgyalás megindítása végett még utólagos felvilágosítások vagy igazolások mutatkoznak szükségeseknek, a kérvényező, kellő határidő kitűzése mellett, beadványának kiegészítésére utasítandó, ha pedig a kérelem nyilván alaptalannak látszik, annak alaptalansága felől a fél felvilágosítandó, s kérelmétől való elállásra felhívandó. Ez eseten kívül, vagy ha a fentebbi esetben a fél kérelméhez továbbra is ragaszkodik, a felekkel tüstént tárgyalás tartandó, melynek czélja főleg a barátságos egyesség megkisértésében áll. A tárgyaláshoz nem csak azok a személyek idézendők meg, kik ellen a bejelentés közvetlenül intéztetett, hanem arra meghívandók mindazok, kik az ügyben a telekkönyvek tartalma szerint érdekelteknek látszanak. A tárgyalás rendszerint szóval történik, azonban idő- vagy költségkímélés tekintetéből írásbeli nyilatkozatok is elfogadhatók. Ha egyesség sikerül, az jegyzőkönyvbe veendő, a telekjegyzőkönyv ehhez képest kiigazítandó, és az igény feljegyzése kitörlendo ; egyszersmind oly esetben, midőn ily egyesség által valamely folyamatban lévő per megszűnik, erről az illető bíróság értesítendő. Ha azonban oly vitapontok keletkeznek, melyek miatt a bejelentett igények rövid úton ki nem egyenlíthetők, a felek záros határidő kitűzése mellett perre utasítandók ; ha pedig a bejelentés már eleve kereset alakjában érvényesíttetett, erre nézve rendes úti peres eljárás indítandó. Ha a perre utasított fél a záros határidő alatt keresetét be nem adta, a feljegyzés hivatalból kitörlendo, minek azután az a jogi következménye, hogy ha keresetét a határidő lejárta után adja be, elsőbbsége nem a már kitörlött