Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

könyvi jegyzőkönyvekbe. Telekkönyvi test csak a földből s azon álló épületekből állhat. Ezeknek alakításánál az itt következő szabályok tartandók meg : <ij A szerzési czím különfélesége több fekvőségnek egy telekkönyvi testté egyesítését nem gátolja, ha mindenik szerzési czím kétségbevonhatlan tulajdonjogot alapít meg ; de szabad tulajdon oly fekvőségekkel, a melyekhez a birtokosnak osztott vagy korlátozott joga van, sem külön hitelezők vagy külön igényt-tartók részére külön-külön biztosítékul lekötött birtokrészek egy telekkönyvi testté nem egyesíthetők. Egyes fekvőségek is képezhetnek magukban telekkönyvi testeket, ha rendeltetésüknél vagy jogi tulajdonságaiknál fogva önállók. b) Minden birtok, a melyet mint önálló gazdasági jószágot egy vagy több személy természetben osztatlanul bir, minden ugyanazon község határában fekvő tartozékaival rendesen egy telekkönyvi test gyanánt egy jegyzőkönyvbe veendő fel. A birtokosnak azonban, ha érdekei úgy kívánják, szabadságában áll, ugyanazon egy község határában fekvő birtokát is több telekkönyvi testekre osztva külön jegyzőkönyvekbe felvétetni. c) Ha valamely főjószágnak ugyanazon törvényhatóságbeli több községben vannak tartozékai, femnarad azon joga a birtokosnak, hogy a telekkönyvi jegyzőkönyvek kihirdetésekor kitűzendő határidő alatt, az ezekről községenkint felvett jegyzőkönyveknek egy fő-telekjegyzőkönyvben való kitüntetését jelen §. a) alatti szabályának megtartásával eszközölhesse. De más törvényhatóság területén fekvő tartozékok egy telekkönyvi jegyzőkönyben nem egyesíthetők. cl) Oly fekvőségek, a melyek özvegyi vagy hajadoni jogon, szerződés, vagy birói zálog, — vagy bármely jogczím mellett ideiglenes átruházás alapján biratnak, külön telekkönyvi jegyzőkönyvbe veendők fel. e) Majorsági és irtványföldek, a melyek bizonyos évi szolgálmányok mellett az egykori jobbágyok birtokában és használatában maradtak, s az 1854. juniüs 21 -ki nyilt parancs 16—19. §-ai által megválthatóknak nyilváníttattak, külön telekkönyvi testet képeznek. f) Városi fekvőségeknél minden önálló ház azon telekkel, a melyen fekszik s a hozzátartozó udvarral kerttel vagy más területtel egy telekkönyvi testet képez. Ha ily fekvőség tulajdonosa ugyanazon községben fekvő külső földeket is bir, úgy azok a házzal, ha törvény vagy törvényes szokás szerint eddig is összetartoztak, vagy egyesítésökbe a birtokos beleegyezik, mint egy telekkönyvi test veendők fel. Ezen eseteken kívül ily földek külön telekkönyvi testekként kezelendők. (8. §.) Egy és ugyanazon telekkönyvi jegyzőkönyvbe csak oly birtok jegyeztethetik be, a mely vagy egy személynek egyedüli, vagy több személynek ugyan, de természetben osztatlan tulajdona. Ha az egy telekkönyvi jegyző-