Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek

10 a) Minden oly nemesi ingatlan önálló telekkönyvi jószágtest, a melyet vagy egy személy, vagy több személy ugyan, de testileg osztatlanul birtokol, és pedig ugyanabban a megyében lévő minden tarlozékaival együtt (ú. n. össztelekjegyzó'könyv); szabadságában áll azonban az illető' birtokosnak, egy jószágból több jószágtestet alakíttatni. b) Szabadságában áll az illető birtokosoknak, egy megyében lévő ingatlanaikat, azoknak más megyében lévő tartozékával egyesíteni, ha az ingatlanok tehermentesek vagy ugyanazokkal a tartozásokkal terhelvék. c) Közbirtokossági és nemesi községekben minden beltelekkel ellátott telek külön telekkönyvi jószágtestté lesz. Ha valaki egy községben több kültelket vagy beltelket bír, lakás nélkül, szabadságában áll, ezeket mind, vagy többeket közülök, egy telekkönyvi jószágtestté egyesíteni, vagy azokból maguk között, vagy valamely beltelekkel egyesítve, külön jószágtestet alakítani. A közbirtokosság vagy község egyetemét illető ingatlanokat, mint külön jószágtesteket kell felvenni. d) Más nemesi fekvőségek, a melyek sem nem alkatrészei valamely nemesi birtoknak, sem közbirtokosságokhoz nem tartoznak, mint külön jószágtestek veendők fel; ide tartoznak a puszták, a melyekre nézve különösen meg kell jegyezni, hogy ha a puszta több birtokos között tényleg meg van osztva, tminden osztályrész, mint egész telekkönyvi jószágtest külön veendő fel, és ha a pusztában más községekbeli lakosok egyes részleteket (p. o. szőlőket) bírnak, azokat is külön részletszámok alatt külön jegyzőkönyvbe kell beírni. c) Ha valamely közös vagyon felosztatott, annak egyes részeit az osztály szerint kell felvenni. Ha egyes részek, p. o. malmok, gyárak, erdők, legelők stb. közös ingatlan gyanánt maradtak, ezek külön telekjegyzőkönyvbe kerülnek, és pedig, ha a birtoklás aránya határozott, annak kitüntetésével, ha nem határozott, határozatlan arányban. f) Oly esetben, a mikor a föld tulajdona és a fölülépítmények (superEedificatum) külön személyeké — habár e részben per van is folyamatban, — a tényleges viszonyt kell bejegyezni, ha pedig az osztott tulajdon kétségtelen, azt határozottan ki kell tüntetni. g) A volt földesúr és a jobbágyok közös használatában lévő legelő, annak megemlítésével, hogy mely ingatlanhoz tartozik, mint önálló telekkönyvi jószágtest, külön telekjegyzőkönyvbe veendő fel. h) Ha az ingatlan haszonbérbe van adva, a haszonbér is bejegyezhető, de csak loly esetben, a mikor a haszonbéri szerződést az 1840. évi XXII. t.-cz. 37. §-a* szerint kötötték és érvényesítették. 1 «A törvényes bizonyság előtt kötött, átadással megerősített és az illető törvényhatóságnak bemutatott haszonbéri szerződések, ha a haszonbérbeadó esik csőd alá, a csőd idején is megtartják érvényüket.»