Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Első rész: A telekkönyvi előmunkálatok. A telekjegyzőkönyvek közzététele és az annak folytán előforduló ügyletek
41 II. A volt jobbágyi, vagyis azokra a fekvőségekre nézve, a melyeknek viszonyait az 1853. évi május 2-án kelt úrbéri pátens szabályozta, vagy a melyek viszonyai ezekhez hasonlók voltak, a helyszínelésre nézve következő szabályok szolgálnak irányadóul: a) Minden osztatlan jobbágytelket vagy hasontermészetű fekvó'ség mint külön telekkönyvi jószágtestet kell felvenni. b) Az illető birtokosnak azonban szabadságában áll, abban az esetben, ha ő több ily telek tulajdonosa, azokat egy jószágtestté egyesíteni, a mikor az ingatlanok egy községben vannak és egy belteleknek a tartozékai. Két beltelek egy birtoktestté nem egyesíthető. c) Ha ily természetű fekvőségek adásvétel, megváltás, vagy más jogügylet következtében a volt földesúr birtokába jutottak, annak jogában áll azokat vagy saját birtokához iratni,vagy külön telekjegyzőkönyvbe felvétetni. d) A községnek mint ilyennek birtokában lévő ingatlanokat egy jószágtestként kell felvenni, ha csak az egyes ingatlanok minőségénélvagy rendeltetésük különös czéljánál fogva, azok külön felvétele indokoltnak nem mutatkozik. e) A rétekre nézve szabályul állt, hogy ott, a hol a rétet az úrbéresek közösen használták ugyan, de a telkek kiegészítő részéül: a rétek, mint külön telekkönyvi jószágtestet kell felvenni, és a felvételnél azon telkek telekjegyzőkönyvi számait, a melyekhez a rét tartozik, és ha tisztába hozható, a birtoklási arányt is fel kell tüntetni. III. A p o lg ár i j a vakr a n é z v e szabály: a) hogy minden különálló ház azzal a földterülettel, a melyre épült, a hozzá tartozó udvarral, kerttel és beltelekkel egy telekkönyvi jószágtestként veendő fel; b) ha az ily ház tulajdonosa kültelkeket is bír, ezeket a beltelekkel egy jószágtestként abban az esetben kell felvenni, a mikor a törvény vagy gyakorlat szerint a beltelekkel összetartozó egészet képeznek, vagy a mikor a tulajdonos az egyesítésbe beleegyezik; ellenesetben a bel- és a külső birtok külön-külön telekkönyvi jószágtestté alakul; c) ha valamely beltelek házhelynek van kijelölve, mint ilyen szintén külön jószágtestté veendő fel; d) hasonlóan külön jószágtestté lesznek a polgári javak között lévő nemesi birtokok. Oly fekvőség felvételénél, a mely a fentebbi osztályok egyikéhez sem tartozik, azon osztályzat alapelvei szerint kell eljárni, a mely osztályzatban foglalt ingatlanhoz a kérdéses fekvőség minősége legközelebb áll. 2. §. A telek jegyzőkönyvek felvétele. A helyszínelő bizottmányok által felvett helyszínelési jegyzőkönyvekből szerkesztették a telekjegyzőkönyveket. E részben az 1855. február 26-án kelt rendelet következő szabályai szolgálnak zsinórmértékül:
