Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

tétele által megteremtjük az ingatlan-forgalom és még inkább a jelzáloghitel szilárd alapját. Ennek az elvnek megfelelően a mi telekkönyvi jogunk értelmében is — a hallgatólagos és a magán-jelzálogok mellőzésével csak azok a jogok dologi hatályúak, a melyek a telekkönyvbe szabályszerűen bejegyezvék.1 Ezért bir a telekkönyv a hitelesség jellegével, a melynél fogva bizonyos előfeltételekkel és korlátozásokkal annak tartalmát olyannak kell tekinteni, a mely jogilag igaz és az ingatlan-forgalomra nézve kimerítő.2 A nyilvánosság alapelvét azonban a telekk. rendelet minden részeiben és következetesen keresztül nem viszi. Leginkább meg van sértve a nyilvánosság alapelve a 3 éves elbirtoklás intézménye által,3 a mely a telekkönyvi nyilvánosságot alapjában sérti meg azzal, hogy a bekebelezés eredeti érvénytelensége esetén 3 évig az erre jóhiszeműleg szerzett telekkönyvi jogok is érvénytelenekké válnak, vagyis 3 évig a bekebelezett jog nem nyújt a további jogszerzőnek biztos alapot ; a mi a telekkönyvi hitelt, s illetve a nyilvánosság alapelvét alapjában rendíti meg.4 Az osztrák új törvény — mint fentebb láttuk — már előbb orvosolta azt a hibát, és orvosolja azt nálunk is az 1886. XXIX. t.-cz. 76. §. 8, pontja alapján 1888. márcz. 5-én 947. sz. a. kiadott, alább ismertetett igazságügyminiszteri rendelet. Szintén nem egyeztethető meg a nyilvánosság elvével, hogy az állam bizonyos követelései p. o. a három évnél nem régibb adók és két évnél nem régibb illetékek a bejegyzett jelzálogos követeléseket megelőzően nyernek kielégítést, vagyis hogy azokat törvényes zálogjog illeti.5 Ellenben a nyilvánosság rendszeréből folyik az az intézkedés, mely szerint a telekkönyveket ós az ezekkel kapcsolatos okiratgyűjteményt mindenki megtekintheti, sőt azokból kivonatot is szerezhet.6 A különlegesség elvét (Specialitátsprinzip), vagyis hogy a bekebelezés tárgya különlegesen ki legyen jelentve és illetve a jelzálogjog számszerűleg meghatározott követelés erejéig kebeleztessék be bizonyos meghatározott ingatlanra, egész következetességgel viszi keresztül telekkönyvi rendszerünk. A telekkönyvi jószágtestek alakítása s az, hogy jogok csak egész jószágtestre vagy annak hányadrészére kebelezhetők be ; hogy egyes birtokrészleteken a tulajdon csak azok lejegyzése útján, tehát az átruházott birtokrészlet pontos meghatározása mellett jegyezhető be ; hogy a követelés 1 Ugyanezek a §§. és telekk. rend. 62 §. 2 Telekk. rend. 148. s köv. §§. 3 U. o. 150. §. 4 Lásd e hátrányokra nézve: E xner, Das Publicitáts-Princip im österreicMschen Hypothekenrecht. 5 Ez a rendelkezés egyébiránt nem a telekkönyvi rendeletben, hanem az 1881: LX. t. cz. 189., illetőleg az 1881: XXXIV. t. cz. 39. §-án alapszik. 6 Telekk. rend. 170. §. Más telekk. rendtartások csak azoknak engedik a megtekintést, a kik arra való jogszerű érdeket igazolnak.