Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Bevezetés: A telekkönyvi és a jelzálogi intézmény keletkezése és fejlődése

18 kérelmező javára előjegyzést vagy ellentmondást kell hivatalból bejegyezni. Ezt hivatalból törlik, ha a korábbi kérelem elutasíttatik.1 A jelzálogjogot, a telekadósságot és a járadékadósságot csak a telek tulajdonosának beleegyeztével szabad törülni.2 Bejegyzésnek általában csak úgy van helye, ha az abba való beleegyezést, vagy a bejegyzéshez egyébként szükséges nyilatkozatot vagy a telekkönyvi hatóságnál jegyzőkönyvbe mondják, vagy hiteles, avagy hitelesített okirattal igazolják. A bejegyzés egyéb előfeltételeit is, hacsak a telekkönyvi hatóság előtt nem közismeretesek, közokirattal kell igazolni.3 Bejegyzésnek csak akkor van helye, ha az, a kinek jogát érni fogja, mint jogosúlt be van jegyezve. Jelzáloglevél kiadása esetén a hitelező telekkönyvi bejegyzésével egyhatályú, ha ez a levél birtokában van és hitelezői jogát az átruházások szakadatlan lánczolatával kimutatja. Ugyanily esetben a jelzálogjogra vonatkozó bejegyzés előfeltétele a jelzáloglevél bemutatása.4 Minden bejegyzésben ki kell tenni a napot, a melyen történt, és a bejegyzést a telekkönyvi hivatalnoknak alá kell irnia.5 A telekkönyvi hatóság határozatai ellen egyedüli jogorvoslat a felfolyamodás, a melyet akár a telekkönyvi hatóságnál, akár a felfolyamodás biróságánál lehet beadni. A felfolyamodást új tényekre és bizonyítékokra is lehet alapítani; és a telekkönyvi hatóság a felfolyamodásbeli panaszt maga is orvosolhatja, ha alaposnak találja." A felfolyamodási biróság határozata ellen további felfolyamodásnak van helye, ha a határozat a törvény megsértésén alapszik.7 8 1 Tkvi rendt. 18. * U. o. 27. 5. •! U. o. 29. §. 4 ü. o. 40., 42. §. 5 U. o. 45. §. (! U. o. 71. 73. 74. 75. §§. " U. o. 78. § 8 Az Európa többi államaiban (Ausztrián kivül) fejlődött telekkönyvi és jelzálogrendszerek vázolásától eltekinthetünk. Azok részben nem elégítik* ki azokat a jogi és gazdasági igényeket, a melyeket modern telekkönyvi jognak ki kell elégíteni; részben pedig a mieinktől nagyban eltérő jogalapokból fejlődtek és ezért azokból a mi viszonyaink között nevezetesebb tanulságokat nem meríthetünk. Elég lesz azokra a jogforrásokra és oly irodalmi munkákra utalni, a melyekből az egyik és másik állambeli telekkönyvi jogra nézve ismereteket lehet szerezni. Svajcz B e r n kantonjára nézve lásd a «üivil-Gesetze des Canton Bern» czimű gyűjteményt. Sct. Gallen kantonra nézve «Mittermay er: Über den Fortschritt der Hypothekengesetzgebung (Archív für den civilistische Praxis XIX. k. 133. 1.). Thurgau, Appénzeli, Waadt, Freiburg kantonokra nézve u. o. 134. 135. 1. Zürich kantonra nézve a Bluntschli által szerkesztett)) <>Privatrechtliches Gesetzbuch für den Canton Zürich» nevü törvénykönyvet. Graubündten kantonra nézve Plánta: Bündtnerisches Gesetzbuch. Schaffhausen kantonra nézve az 1865 mái*cz. 25-én életbe lépett ilyczimű törvényt: «Civilgesetzbuch für den Canton Schaffhausen. A skandi-