Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

114 donos minden jogait gyakorolhassa, az, hogy tulajdonjoga az ingatlanra bekeheleztessék. Ezt a vételár lefizetése és az árverés jogerőre emelkedése után abiróság hivatalból köteles teljesíteni ; 1 és ha nem teljesítené, a vevő kérvény útján szorgalmazhatja. Ezeknél fogva a mi törvényeink szerint is megállapíthatjuk, hogy az árverési vevő az ingatlan tulajdonjogát, annak nevére történt leütése által szerzi meg. 9. §. Tulajdonszerzés elbirtoklás által. Az elbirtoklás szoros összefüggésben van az elévüléssel. Az elévülés ugyanis valamely jognak, a melyet a törvényben meghatározott idő alatt nem gyakoroltak, elvesztése ; 2 és ha a jogot a törvényben meghatározott idő s feltételek alatt más birtokolja, és e birtoklás következtében erre száll át, akkor a jog e szerzésmódját elbirtoklásnak nevezzük.:í Az elbirtoklással tehát rendszerint kettős joghatály van összekötve : valamely jog megszerzése az által, a kinek javára szolgál az elbirtoklás, és valamely jog elvesztése annak részéről, ki ellen az elbirtoklás hatályossá válik. Kivétel csak abban az esetben van, a mikor az elbirtokolt jog előbb meg sem volt.4 Az elbirtoklás tehát szerzési mód, míg az elévülés a jog megszűnésének egyik nevezetesebb módja. Az elbirtoklásra a személy szerzőképessége és a tárgy alkalmas volta mellett szükséges, hogy valaki az ily úton és módon szerzendő dolgot vagy jogot valósággal bírja, tehát mint sajátját tartsa birtokában, és hogy a birtoklást a törvényben meghatározott egész idő alatt folytassa. A magyar jog értelmében az ingatlanok elbirtoklásához nem szükséges séma birtok jogszerűsége, sem jóhiszeműsége,5 mert mindkettőt az elbirtokláshoz megkívánt hosszú idő pótolja. Hogy az ingatlan a telekkönyvben nem a birtokos, hanem más személy tulajdonául van bejegyezve, ez természetesen az elbirtoklásnak nem akadálya. Ha az ingatlan a telekkönyvben a birtokos nevén áll, akkor a birtokos egyszersmind tulajdonos, ily körülmények között (eltekintve a ((telekkönyvi elbirtoklástól») az ő elbirtoklásáról szó sem lehet. A közönséges elbirtoklás egyenesen feltételezi, hogy az illető ingatlan vagy ne 1 1881 : LX. t.-cz. 182. §. 2 Osztr. ptkv 1451. §. :i Osztr. ptkv 1452. §. 4 Lásd erről bővebben Zdrolovszki: Untersubungen aus dem österreicliischen Civilrecht, 2. s köv. lap. _5 Frank i. m. 241. 1. C. 1885. évi 6916. sz. (Dvtár XIV. 2041 ) 1889 évi 3780. sz. (Dvtár XXV. 139.), 1890. évi 2932. sz. Mindezekben kijelenti a Curia, hogy «a tulajdoni kereset 32 év alatti elévülésének alperesek roszhiszeműsége annál kevésbbé áll útjában, mert nem igazoltatott, hogy a törvény által tiltott úton jutottak birtokba. Lásd a magyar Terv. indokolását a 655. §-hoz.