Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

101 letett szabadságban áll.1 A közvetett szerzés czíme: szerződés, halál esetére való rendelkezés, birói határozat, vagy a törvény rendelete.2 Mi tárgyunknál fogva a következőkben csak az ingatlanokra vonatkozó szerzési módokkal fogunk foglalkozni. 5. §. Az eredeti tulajdonszerzés. Szabadon álló ingatlan dolgok ma hazánkban alig vannak. Az azok szerzésére vonatkozó szabályok tehát gyakorlati értékkel nem bírnak. Ennélfogva az elsajátítás által való szerzést mellőzvén, a növendék által való szerzés eseteire térünk át, a mennyiben ez tárgyunknál fogva jelentőséggel bír. Ilyen eset 1. A sziget támadása által származó természetszerű növendék. Erre vonatkozólag az a szabály: hogy a vizek partja és medre a partok tulajdonosaié és a parti telkek elválaszthatlan alkotórésze. Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala a birtokhatár. A mederben támadt sziget tehát a parti telkek növedéke ; és ily szigetnél a határt ugyanazon part tulajdonosainál az a merőleges vonal, a mely a telek végpontjáról a vízfolyás középvonalára húzható.3 Az 1886. évi január l-e után támadó sziget azonban folyamszabályozás vagy a hajózás érdekében 30 éven belül a területért való minden kártalanítás nélkül eltávolítható ; de az azon lévő épületekért, függő termésért és ültetvényekért e határidőn belül is kártalanítás jár.4 Ennélfogva, ha a támádt sziget felosztása, és illetve a tulajdonjog kérdése tisztába van hozva, a tulajdonosok kérelmére póthelyszínelésnek lesz ugyan helye, és az újonnan támadt sziget a vonatkozó szabályok szerint a tulajdonosok nevére lesz felveendő, de az említett megszorítás, mint a tulajdonjogra nézve bontó feltétel feltüntetésével.5 2. Az elhagyott meder. Ha folyóvíz medrét hirtelen elhagyja, egy éven belül mind az elhagyott, mind az új meder tulajdonosai az eredeti folyást visszaállíthatják.0 Ha azonban ezt a visszaállítást egy éven belül sem az egyik, sem a másik tulajdonos nem eszközli: úgy kell tekinteni, hogy a tulajdonukon az •elemek ereje által ejtett változtatásban megnyugodtak, és ennélfogva az 1 üsztr. ptkv. 381. §. 2 Osztr. ptkv. 424. §. 3 1885 : XXIII. t.-cz. 4. és 5. §. 4 1885 : XXIII. t.-cz. 7. és 195. §. 5 Lásd az I. rész ötödik fejezetét ; továbbá az 1886 : XXIX. t,-cz. 12. fát, az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 35. §. 4. pontját, az 1892 : XXIX. t.-cz. 3. §. b) pontját és az 1893. évi 19665. számú rend. 78. § - át. « 1885 : XXIII. t. cz. 9. §.