Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)
Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja
102 elhagyott meder azoknak lesz a tulajdona, a kik előbb az abban folyt víz partjának és medrének voltak tulajdonosai; az új folyóvíz partjának és medrének tulajdonára nézve pedig az 1. pontban közlött szabályok jönnek alkalmazásba.1 A telekkönyv megváltoztatásának ilyenkor csak annyiban lesz helye, hogy a térkép és esetleg az A. lapnak a birtokrészletek megjelölésére s térfogatára vonatkozó tartalma esik módosítás alá. 3. Az áradván y, a «természetes iszapolás» a parti birtok nö ve déke.2 Ennek telekkönyvi felvétele szintén a telekkönyv A. lapjának és a térképnek megfelelő változtatása útján történik. 4. Az elsodort földrész. Ha a víz ereje valamely ingatlan felismerhető részét elszakítja és a szemben vagy alább fekvő birtokhoz viszi, a volt tulajdonos az ekként elszakított földnek továbbra is tulajdonosa marad, feltéve, hogy tulajdonjogát az elszakítás napjától számított egy év alatt igénybe veszi; ellenesetben annak tulajdonába megy át, a kinek partjához azt a víz sodorta.3 Ily földrésznél telekkönyvi szempontból két eset merülhet fel: a) az előbbi tulajdonos igénybe veszi a tulajdonjogát ; ilyenkor annak joga a telekkönyvi birtoklap megfelelő változtatásával régi minőségében marad és a földrész a régi birtok kiegészítő részévé lesz ; b) a tulajdonos egy év alatt nem jelentkezik ; ilyenkor jogában áll a part tulajdonosának annak kimutatása mellett, hogy a földrész egy évnél hosszabb idő előtt sodortatott az ő telkéhez, annak telekkönyvi felvételét kérni.4 5. Tulajdonszerzés egyesítés által. Ennek tekintetéből tárgyunknál fogva főleg az építmények emelése által származó egyesítés bír érdekkel. E részben hazai törvényeink nem intézkednek, s azért a gyakorlat lényegileg az osztrák törvény idevonatkozó szabályait fogadta el irány adókúl. Ezek szerint: a) Ha valaki tulajdon földén épületet emel, s ahhoz idegen anyagszereket használ, az épület az ő tulajdona marad ugyan, azonban még a jóhiszemű építkező is tartozik az anyagszereket megfizetni.5 1 E tekintetben egészen különbözően intézkedik az osztr. polg. tvkönyv 409. §-a, mely szerint mindenekelőtt a víznek új folyása által károsított földbirtokosoknak van joguk az elhagyott mederből vagy annak értékéből kárpótlást szerezni. 2 1885 : XXIII. t.-cz. 5. §. Ugyanily értelemben intézkedik az osztr. polg. tvkönyv 411. §-a. 3 1885 : XXIII. t.-cz. 8. §. Ezzel egyező rendelkezést tartalmaz az osztr. polg. tvkönyv 412. §-a. 4 A telekkönyvi betétek szerkesztése után támadott sziget, valamint a meder elhagyása, áradvány és földrész elsodrása által képződött új ingatlanok telekkönyvezésénél követendő eljárásra nézve lásd a később közlött 1892. évi 33933. számú igazságügyin, rendeletet. 5 Osztr. ptkv 417. §.
