Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

95 szótöbbség nem batároz. Ezért ha meg nem egyeznek, a sors vagy választott biró dönt, a mennyiben a felosztás ily módon való eszközlését mindnyájan elfogadják. Ha a társtulajdonosok e módok egyikében sem egyezhetnek meg, a közösség megszüntetése felett a biróság itél.1 A közösség megszüntetését birói úton a társtulajdonosok bármelyike, vagy közülök többen kérhetik. Ehhez képest az is, a kit a helyszínelés alkalmával közös birtokosul felvettek, habár nincs birtokban, a vagyonközösség megszüntetését kérni jogosítva van.2 Másrészt a vagyonközösség megszüntetését csak az kérheti, a kinek tulajdonjoga a telekkönyvben be van jegyezve. A tulajdon átruházása, ha ennek alapján a jog a telekkönyvben bejegyezve nincsen, a szerzőt a vagyonközösség megszüntetésének szorgalmazására még fel nem jogosítja.3 A csődtömeg a tulajdonos jogutódjának lévén tekintendő, annak képviselete jogosítva van a tulajdonos minden jogait gyakorolni és ennélfogva a közösség megszüntetését is kérni.4 Biróság előtt a vagyonközösség megszüntetését mindig kereset útján kell szorgalmazni, mert az a felek beleegyezésén kívül csak birói itélet által rendelhető el.r> A vagyonközösség megszüntetése végett a keresetet mindazok ellen kell intézni, a kik a felosztandó ingatlan tulajdonosaiként a telekkönyvben be vannak jegyezve ; G úgy hogy valamennyi társtulajdonosnak vagy mint alperesnek, vagy mint felperesnek a perben kell állania. Ha pedig a telekkönyvi tulajdonos már nem él és a kereset örökösei ellen intéztetik, a perbe 1 Osztr. ptkv. 841. §. 2 «TelekkönyviIeg a helyszínelés alkalmával bejegyzett közös tulajdonjog tényleges birtoklás nélkül is jogot ád a tulajdonostársnak a vagyonközösség megszüntetését és ebből kifolyólag a természetben fel nem osztható vagyonnak birói árverés útján leendő eladatását szorgalmazni, ha az ellenfél a telekkönyv hibás felvételét, s illetőleg kizárólagos tulajdonjogát be nem bizonyítja-. (C. 1870. évi 2836. sz. Dvtár r. f. VIII. 155. sz.) 3 0. 1876. évi 4167. sz. Dvtár r. f. XV. 95. sz. 4 C. 1876. évi 937. sz., (1876. évi «Curiai határozatok)) 21. számában 117. szám alatt.) 5 «01y ingatlannak, mely több birtokostárs közös tulajdonát képezi, • elárvereztetése csak az összes érdekelt birtokosok meghallgatása s beleegyezése vagy a közösséget megszüntető birói itélet alapján rendelhető el. —• Az árverésnek egyik fél egyoldalú kérelmére a többiek meghallgatása nélkül való elrendelése semmiséget képez». (Sem. szék 1869. évi 3263. sz. 1870. évi «Törvényszéki Csarnok* 5. számában.) (Í KKÖZÖS tulajdon jutaléka és felosztása felett csak minden telekkönyvileg érdekelt fél meghallgatása után lehetvén határozni, azoknak perbe idézése feltétlenül megkívántatik*. (C. 1875. évi 9026. sz. Dvtár r. f. XV. 66. sz.) "Határozatlan arányban bekebelezett tulajdonostársak egyike a közös tulajdon bizonyos meghatározott részének kiadatását anélkül, hogy a többi tulajdonostárs meghallgatására alkalmat szolgáltatna — nem követelheti)). (C. 1876. évi 4172. sz. 1876. évi «Curiai határozatok)) 23. számában 125. sz. a.)