Zlinszky Imre: A magyar telekkönyvi jog (1902)

Második rész: A telekkönyvbe bejegyezhető jogok és a birtok, mint a nyilvánkönyvi bejegyzés alapja

94 Az úgynevezett osztott tulajdonosok mindegyikének más, kizárólagos joga van, a melyet egymás irányában is érvényesíthetnek. Ebből folyólag egyiknek sincs joga a másikat a köztük fennálló viszony megszüntetésére szorítani, illetve arra köteleztetni, hogy tulajdonjogáról lemondjon, vagy hogy azt átadni vagy az osztott tulajdon eladását tűrni köteles legyen.1 Ez a viszony tehát a közös tulajdontól e részben is lényegesen különbözik. 3. §. Közös tulajdon. Ha valamely dolog egészében egyszerre többeké, olyképen, hogy mindegyiket a dolog csak részben illeti, akkor közös tulajdonról szólunk. Az egészre nézve a társtulajdonosok egy személynek tekintendó'k.2 Szabály tigyan, hogy a részeknek, a melyek az egyes tulajdonos társakat illetik, az egészre vonatkozó s számszerűleg meghatározott hányadrészekben (p. o. fele, harmada stb.) kell kifejezve lenniök, és azért a tulajdonjognak határozatlan arányban való bejegyzése nincs megengedve,3 de mégis igen számos határozatlan arányban bejegyzett tulajdonosok fordulnak elő telekkönyveikben. Oka ennek az, hogy a helyszíneléskor a részek aránya sokszor meghatározható nem lévén, az utasítás szerint a társtulajdonosok határozatlan arányban voltak felveendők. De az ujabb időből is előfordúlnak határozatlan arányban való bejegyzések, az 1868 : LIV. t.-cz. 581. §-ának ama rendelete következtében, hogy osztálylevél hiányában a birtok tulajdonjoga az örökösök nevére mint közös örökség ((határozatlan arányban* keblezendő be. Ily bejegyzés esetén a részeket egyenlőknek vélelmezzük. A ki az ellenkezőt állítja, köteles azt bebizonyítani.4 Ezt az elvet egyébiránt módosította az 1881 : LX. t.-cz. 143. és az 1886 : XXIX. t.-cz. 29. §-a.5 A közös tulajdon véletlen eseten, törvényen, végrendeleten vagy szerződésen alapúihat.(í A társtulajdonosok nem kötelezhetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak: és azért a tulajdon közösségének megszüntetését mindegyik kérheti. Ha az osztályt a biróság közbejötte nélkül foganatosítják, annak minden érdekeltnek megelégedésére kell történnie, mert ily osztálynál a foghat helyt, s ennélfogva a felépítmények kérelmezők által kért kitüntetésének helye nem lehet. Ezt a végzést a harmadbiróság 1875. június 7-én 5607. sz. a. helyben hagyta (Dvtár r. f. XY. 49. sz.). 1 Ezt a nem teljes tulajdonjog tartalmának széles terjedelme hozza magával, a mely a tárgyául szolgáló ingatlan kizárólagos használatára (osztr. ptkönyv 357. §.), sőt elidegenítésére (1128., 1140. §§.) és elörökítésére (1128. §.) is feljogosítja úgy a fő-, mint a haszonvevő tulajdonost. 2 Osztr. ptkönyv 361. §. 3 Telekk. rend. 55. a) b) pont. 4 Osztr. ptkv. 839. §. Ez az elv a helyszínelési felvételkor bejegyzett birtokosokra is alkalmazandó (C. 1873. évi 11381. sz. Dvtár r. f. XI. 26.' sz.). 5 Illetőleg az 1889 : XXXVIII. t.-czikknek annak helvébe lépett 16 §-a 0 Osztr. ptkv. 825.