Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 58 — c) A német jog egy különös sajátságaként említendő meg a telivér testvéreknek a félvérek felett való előjoga az öröklésnél 1). E részben azonban a régibb és újabb törvények intézkedése között lényeges különbség jelentkezik. Mig ugyanis a régibb törvényekben a teli- és félvérség közötti megkülönböztetés csakis a testvérek és azok gyermekeire volt szorítva, a későbbi jog forrásokban e megkülönböztetés az egész oldalági rokonságra kiterjed.2) A különbség azonban, mely a jogforrásokban felmerül, nem egyedüli. Sokkal nagyobb mérvben jelentkezik ez ama hatály megállapításánál, melyet a félvérségi születés az öröklési jogra gyakorol. Siegl három különböző felfogást különböztet meg e részben.3) Az első a glossári statútumoké. E szerint csak a telivér testvérek, s ezekkel egyenlő fokban álló nagy szülék zárják ki a félvéreket az örökösödésből4), ezek után azonban a félvérek örökösödnek, úgy hogy ezek lévén az öröklésre legközelebb hivatottak, a telivér unokatestvéreket megelőzték.s) Már tovább mén a szásztükör. E szerint ugyanis a féltestvéreket nem csak a legközelebbi ág előzi meg, hanem azok a legközelebb következő ággal helyeztetnek egy vonalba 6), tehát a telivér unokatestvérekkel tekintettek egyenlőeknek s ezekkel örökösödtek együtt.7) <) Btuntschli i. m. 693. lap. a) Siegl i. m. 61. lap. 3) Siegl i. m. 62. lap. V. ö. Beseler i. m. 637. lap. 4) Glosar. Stat. p. 2. 27. 29. »De eldervader oder eldermoder nemet erve vor suster unde vor broder, de gehet weyet sin van wader ader van moder V. ö. Siegl i. m. 62. lap. s) Glosar Stat. p. 2. 20. 21. »Half broder, half suster nemet erwe vor suster kint de de vntghet weyet sin. V. ö. Siegl i. m. 62. lap. 238) jegyzet alatt, hol erre vonatkozólag több a fentebbi tételt bizonyitó forrás tartalma is szószerint idéztetik. 6) Sachsenspiegl 20. §. 1. »Brudere und sustere nemet ires ungetveiden brúder unde suster erve vor den brúder ader vor die suster, die getveit von vader unde von muder sin. Ungelirveide brúder kint sinok gelike nademe get veiden brúder brúdere an deme erve, to nemene. V. ö. Zoepfl i. m. III. 253. 1. 9) jegyz. a. Hasonlólag intézkedik a Schlr. L. dr. C. 164. és a Sachs. Weich art. CCXXX. L. ezeket idézve Siegl id. művében 62. lap 241) jegyzet alatt. 7) Görl. Land. XLVI. §. 3. Swazwene brudir sin, die beidé von einem vatir unde von einer mutir nicht geborne sin die gelichea zweien brudir sunen V. ö. Siegl i. m. 63. 1. 242) jegyz. a.