Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 53 — mert az örökhagyónak a család jogait megrövidíteni nem állott jogában ; azért kellett továbbá a római jog szerint az örökség delatio és acquisitiója közötti különbségnek elenyésznie, mert nem az örökhagyó akaratja szolgált az örökös jogának közvetítőjéül, hanem csak az örökhagyó életében már lappangva létező joga az örökösnek vált amannak halála folytán hatályossá; és végre a római jog successio universalissza, vagyis hogy a hagyaték egy osztatlan egészet képez is, ezért nem foglalhatott helyt a germán jogban, mert a római jognak kiindulási pontja, mely szerint az örökhagyó életét ;iz örökös személyében folytatja, a germán vagyonrendszer sajátsága folytán érvényt nem nyerhetett. *) De a vagyonnak, mint egésznek, fogalma nem képződhetett a német jogban azért sem, mert az ingó vagyont az ingatlantól, s az utóbbi tekintetben a nemesi ingatlant a nem nemesitől, az ősi vagy öröklött vagyont a szerzeménytől, a hűbéri birtokot a nem hűbéri birtoktól szorosan elkülönitettc, s a dolgok mindez alosztályzataira nézve, úgy az élők közötti forgalomban, mint halálozás esetén is. külön szabályokat állított fel. -) Igen helyesen jellemzi e fogalmat Vajkay a következőkben: »a német jog szerint a személy az egy jogalany vagyonjogainak összefüggése csupán azon véletlenségben leli magyarázatát, mely ama jogokat az egyesnek kezében összpontosította. Csak külleges itt az egyesítés, a benső kapocs, melyet csak az egyesitett vagyonjogok, és az egyesítést létrehozott személy egységének eszméje adhatna meg, hiányzik. Következőleg a mint megszűnik az a hatalom, mely a vagyonjogok egyesítését létesítette, megszűnik azon jogok összefüggése is. Nem maradnak csak a vagyonjogok, melyeket elemeikre szétválasztani, és önálló jogi minőségük különbözőségének megfelelőleg elhelyezni, az örökösödési jognak íéladata.«3) Ez elv további folyománya, hogy miután a germán jog szerint általános öröklés (successio universalis) helyt nem foglalhatott^ hogy miután az örökhagyó személyisége nem nyert folytatást az örökös személyében, az az örökhagyó kötelezettségeire vonatkozólag sem tekintetett annak személyesitőjeként. 4) A germanjog az ') Zimerle i. m. 24. lap. ') Mittermayer i. m. II. k. 507. I. Bluntschli i. m. 693. í. 3) Vajkatf i. m. 79. lap. *) Huse. Über universitas rerum et juris und über universal und Singular Succession (Archív für die civilische Praxis) V. kötet 62. lap.