Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 53 — mert az örökhagyónak a család jogait megrövidíteni nem állott jogá­ban ; azért kellett továbbá a római jog szerint az örökség delatio és acquisitiója közötti különbségnek elenyésznie, mert nem az örök­hagyó akaratja szolgált az örökös jogának közvetítőjéül, hanem csak az örökhagyó életében már lappangva létező joga az örökös­nek vált amannak halála folytán hatályossá; és végre a római jog successio universalissza, vagyis hogy a hagyaték egy osztatlan egé­szet képez is, ezért nem foglalhatott helyt a germán jogban, mert a római jognak kiindulási pontja, mely szerint az örökhagyó életét ;iz örökös személyében folytatja, a germán vagyonrendszer sajátsága folytán érvényt nem nyerhetett. *) De a vagyonnak, mint egésznek, fogalma nem képződhetett a német jogban azért sem, mert az ingó vagyont az ingatlantól, s az utóbbi tekintetben a nemesi ingatlant a nem nemesitől, az ősi vagy öröklött vagyont a szerzeménytől, a hű­béri birtokot a nem hűbéri birtoktól szorosan elkülönitettc, s a dol­gok mindez alosztályzataira nézve, úgy az élők közötti forgalom­ban, mint halálozás esetén is. külön szabályokat állított fel. -) Igen helyesen jellemzi e fogalmat Vajkay a következőkben: »a német jog szerint a személy az egy jogalany vagyonjogainak összefüggése csupán azon véletlenségben leli magyarázatát, mely ama jogokat az egyesnek kezében összpontosította. Csak külleges itt az egyesítés, a benső kapocs, melyet csak az egyesitett vagyonjogok, és az egyesí­tést létrehozott személy egységének eszméje adhatna meg, hiányzik. Következőleg a mint megszűnik az a hatalom, mely a vagyonjogok egyesítését létesítette, megszűnik azon jogok összefüggése is. Nem maradnak csak a vagyonjogok, melyeket elemeikre szétválasztani, és önálló jogi minőségük különbözőségének megfelelőleg elhelyezni, az örökösödési jognak íéladata.«3) Ez elv további folyománya, hogy miután a germán jog szerint általános öröklés (successio universalis) helyt nem foglalhatott^ hogy miután az örökhagyó személyisége nem nyert folytatást az örökös személyében, az az örökhagyó kötelezettségeire vonatkozó­lag sem tekintetett annak személyesitőjeként. 4) A germanjog az ') Zimerle i. m. 24. lap. ') Mittermayer i. m. II. k. 507. I. Bluntschli i. m. 693. í. 3) Vajkatf i. m. 79. lap. *) Huse. Über universitas rerum et juris und über universal und Singu­lar Succession (Archív für die civilische Praxis) V. kötet 62. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents