Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 28 — melynek a família szervezete adott életet s ebből kifolyólag az az intézkedés, hogy az örökségi részek csak is az egészre vonatkozó hányad-részekből állhatnak, s a végrendeleti örökösödés számos szabályai, melyekből nyiltan kitűnik, hogy nem mosódott el nyom nélkül annak az időnek emléke, melyben a végrendelet a törvényhozói működéssel hozatott kapcsolatba,mindekorra vezethetők vissza. A római öröklési jog általában természetszerűen s a mult helyes figyelembe vétele mellett fejlődött. A mult a jelennel köttetett össze aként, mint azt a változott viszonyok és a nép érzülete követelte, s a felmerülő szükség igényelte, távol tartva minden erőszakolást s illetéktelen befolyást. Fejlődésének egyes szakaszai ezt kétségbevonhatlanul tanúsítják. II. A rómaiak első irott törvénye, mely habár ez is elég töredékesen x) maradt reánk, a XII táblás törvény volt s ezért is az öröklési jognak ebben foglalt szabályozását szokták a római örökösödési jog első korszakának nevezni. A XII táblás törvény, mely a római életet teljesen reformálta2), igen lényegesen átalakitotta az öröklési jogot is, mely átalakulás, ha az ezt előidézett viszonyok figyelme n kivül hagyatnak, teljesen érthetlenné válik, mig ha mindazok a tényezők, melyek e reformra befolyással voltak, kellő tekintetbe vétetnek, az eredmény a viszonyok természetszerű következményeként tűnik fel. A XII táblás törvény létrejöttének első és főinditó oka a plebejusoknak a patríciusok feletti győzelme volt. A római patriciusi állam és család rendszere teljes elzártságán az első rést Tarquinius Priscus alkotmány reformja törte, ki több plebejus családot vett fel a patríciusok sorába, kik is a régi patríciusoktól különböző családi jogokat gyakoroltak. Az eként meglazult kapocs még lazábbá vált az által, hogy számos kihalt vagy a Tarquiniusokkal kivándorolt patrícius család helyett plebejus családok emeltet*) ^ ginkább egyes irók idézeteiből igyekeztek annak rendeleteit a jogtörténészek összeállítani. L. Eudorf röinische Eecbtsgescliiclite, I. k. 200. lap. 2) Találóan jellemzi e törvényt Rudnrf »Ein beispielloser Aufschwung des Staats in den folgenden zwei Jahrlmnderten rechtfertigte diese Reformén, und sicherte den zwölf Tafeln eine Anerkennung, Kraft derén Sie, wemi auch nooli so sehr überbaut, bis in die spáteste Zeit des Keiclis das unerschütterte Grundpfeiler des Eeclitssystems seiner EinUeit und Harmonie geblieben ist. frömische Recbtsgeschicbte I. köt. 260. lap.