Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

III. Szakasz: A feltett kérdés megoldása

— £91 — A javaknak a hűbérurra visszaháramlása folytán az ezekkel való szabad rendelkezés is korlátolva volt, s azok szorosan meghatározott, csak a leszármazók javára némileg módosítható öröklési rend szerint szállottak az utódokra.1) Ily helyzetben találva a római jog a birtokrendszert, az természetesen csak a szabad rendelkezés alatt álló javakra nyert kisebb-nagyobb mérvben alkalmazást, de annyiban mindenütt elfogadtattak elvei, hogy a még jelentkező különbségek, melyek az ősi és a szerzeményi javak között s illetve a javak visszaháramlására nézve fennállottak, megszűntek, s a római jog elvei mindinkább általános jogi érvényre emelkedtek. És lehet-e csodálni, hogy más tényezőktől eltekintve is, melyeket annak helyén részletesen kifejtettünk, diadalt aratott a még mindig fennálló német örökösödési pártikuláris jogokon, hacsak arra tarka változatosságra vetjük is tekintetünket, mely a különböző helyi törvényekben jelentkezik, s melyeknek egyöntetű rendszerbe való olvasztása még a külön alakult egyes .államoknak is csak az idegen jog behatása folytán sikerülhetvén, a római jognak a törvényhozások által történt felkarolása, a viszonyok fejlődésének természetes következményeként tűnik fel. Grondolkodjunk azonban bármiként e tárgyról, annyi tény, hogy a római jog, mely már felvétele előtt is irányt kezdett adni a német jog fejlődésének, megakasztotta annak további önálló fejlődését, s a hazai jog helyét, kisebb-nagyobb küzdelem után, a római jog foglalta el.2) Ezzel állott szemben a hűbérjog. Amott az élők között teljesen szabad rendelkezés, a halál esetére való rendelkezésnek csak a köteles rész általi korlátolása; emitt a szabad rendelkezésnek ugy élők között, mint halál esetére teljes kizárása, nézett farkasszemet egymással. Az ellentétes helyzet soká nem tarthatta fenn magát, a hűbéri javakban is tért kezdett n}reini a szabadabb rendelkezés, s lehet-e csodálni, ha a hűbériség letűntével a két szemben álló rendszer köJ) L. erre nézve bővebben Roscher i. m. 279. lap és Beseler i. m. 645. s köv. lap. 2) Den dentschen — mond Held — ist eine nationale wissenschaftliche Entwickelting der juristischen Begriffe durcb die Eeoeption des romischen Eechts, ganz abgeschnitten \vorden.« Staat und G-esellshaft. I. köt. 171. lap. 19*