Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 275 — vagy ágától származott, az anyára viszont az a vagyon, mely ettől vagy ágától hárúlt az örökhagyóra. A vagyon minősége kihat a további öröklési rendre is. menynyiben, »ha az apa, vagy az anya, vagy közülök már egy sem élne. az atyát az atyai, az anyát az anyai ágon leszármazott oldalrokonok képviselik.« x) «Sem szülék, sem tőlük leszármazott oldalrokonok nem lévén, az öregatyát és öreganyát, illetőleg az ezektől leszármazó oldal rokonokat, s ha ezek sem volnának életben, az ősapát és ősanyát, illetőleg a tőlük leszármazott oldalrokonokat illeti az öröklés ugyan az elvek szerint, melyek fentebb megállapítattak.« Mindenik vonalon tehát az örökösödés ágak szerint van rendezve. Ag alatt mindazok a személyek értetnek, kik egy személytől, mint közös törzstől származnak. Az előbbi legközelebbi ág kizárja a következőt; tehát a nagyszülei ágak törvényes örökösödésének csak a szülei ágak kimúlta után, az ősszülei ágak törvényes örökösödésének csak a nagy szülei ágak kimúlta után van helye, mindegyik ág körében arra a vagyonra nézve, mely tőle származott. A szerzeményi vagyonban az öröklési sorrend ugyan az elv szerint van ugyan szabályozva, de természetesen e vagyonnál a visszháramlás elve alkalmazást nem találhat. A szerzeményi vagyon ugyanis a szülék között két egyenlő részre osztatik fel, s ha ezek közül egyik nem él, a tőle leszármazókat illeti az öröklés; ha ilyenek nincsenek a vagyon nem a további felmenőkre, s az ezektől leszármazottakra száll, — mint az ági öröklésnél történik, — hanem a másik szüle örökösödik benne; s csak ha mindkét szüle elhalt következik a nagyszülei, ősszülei ág öröklése ugyan abban a sorrendben, mint az a szülei ágra nézve előadatott. Tévesnek tartom ennélfogva némelyek által vitatott azt a felfogást, hogy a felmenők öröklésénél is a képviselet elve alkalmazandó, s ennél fogva a vagyonra két ág között, tekintet nélkül arra, hogy az egyik vagy a másik ágon való rokonok egyenlő rokonsági fokban állanak-e az örökhagyóhoz, vagy sem, minden esetre két részre osztandó; mert mindegyik ágon leszármazott rokonok a re]) Ideigl. törvk : szabályok 11. §• 18*