Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 268 — hozott szabályok 10. §-ában fel van állítva, igen lényegesen eltérő fogalom meghatározásra kell jutnunk. E szakasz szerint ugyanis: »leszármazők hiányában az apa és az anya hivatták az örökösödésre, mindegyik azon érték erejéig, mely tölvk, vagy águktól, akár végrendelet folytán, akár a nélkül, az örökhagyóra hárul.* Tehát nemcsak nemző eleinktől s törvényes öröklés utján, hanem az ágtól, akár végrendelet folytán, akár a nélkül hárult vagyon, öröklött vagyonnak tekintendő. Az e szakaszban kimondott elv azonban nem oly világos, mint az első pillanatra látszik, a azért mindenesetre mélyebb vizsgálatot igényelt volna, mint a minőben azt kommentátoraink nagy része részesítette,, kik igen könyen átsiklottak rajta olyképen, hogy a törvény szavainak egyszerű reprodukálására szorítkoztak. v) Pedig igen fontos kételyek merülhetnek fel erre vonatkozólag. Ilyen az a kérdés, hogy a törvény e szavai alatt: »végrendelet folytán, vagy más úton«, a más út alatt csak más öröklési mód mint a végrendeleti értendő-e, vagy pedig az, hogy bármely más czimen viszteher nélkül háramlótt javak öröklötteknek tekintendők ? Kallós az előbbi nézetet látszik osztani, mennyiben az öröklött vagyont következőleg határozza meg: »öröklött javak alatt értetnek nemcsak azon ingatlan vagyonok, melyek az elődöktől végrendelet vagy öröklés utján szállanak az utódokra, de ha valamely utód pénzt nyert is osztályrészül, ez is mint ősi ingatlant képviselő vagyon, az ingatlanokkal egyenlő öröklés tárgya. 2)« — Ellenkező nézetben van dr. Herczegh Mihály, ki e kérdéssel behatóan foglalkozik s szerinte: »szélesebb értelemben az is öröklött vagyonnak tekintetik, mit az örökhagyó szüleitől, vagy ezek ágától, még életükben (tehát nem halál esetére) viszteher nélkül kapott. 3)« Én tekintve a törvény intenczióját, szinte e nézethez vagyok ») így Ökrös : Magyar polgári magánjog 490. 1. Putz : System des ungarischen Privatrechts 354. 1. Knorr : Magyar magánjog. 490. 1. Wenzel: fogalom meghatározása ellen lásd Vajkay megjegyzését. (Tanulmányok a közönséges német jog és történelem köréből 122. 1.) s erre Wenzel válaszát az 1875. évi. Jogtudományi Közlöny 8. számában. 2) Kallós : A nagyar jog alapjai. 332. lap. 3) Berezeg: A magyar család- és öröklési jog 272. lap. kinek nézetét Vajkay is hajlandó elfogadni. (L. Tanulmányok a közönséges német jog történelme köréből 123. lap.)