Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 265 — esetekre felhozott részletekkel igyekezett bebizonyítani, s az ennek ellenében felhozott nehézségek alaptalanságát kimutatni.1) Közel áll éhez Holovich Boldizsár különvéleménye, legalább vegkövetkezményében azonos eredményre jut s ö is lehetőnek tartotta az öröklésre vonatkozó hazai törvények alkalmazását, s azokat olyképen vélte alkalmazandóknak, mintha az ősiség elvben sem lenne eltörölve.-) Közvetítő állást foglalt el az albizottság négy tagja 3) által beadott különvélemény, mely sem az osztrák törvények fenntartását jogosultnak, sem a magyar törvények teljes mérvben leendő visszaállítását lehetőnek nem tartván, javaslatában ugyan elvben a magyar öröklési törvények visszaállítását mondotta ki, de azokhoz az ősiség eltörlése folytán szükségessé vált módosításokat esatolt.4) E javaslat lényegileg az értekezlet által elfogadtatván, ma is érvényben lévő örökösödési jogunkat képezi. Az egyedüli lényeges eltérés, mely a kettő között jelentkezik, abban összpontosul, hogy mig a különvélemény lemenő örökösök létében csak az öröklött vagyonra nézve tiltotta el a szabad rendelkezést, az értekezlet a vagyon minőségére való tekintet nélkül biztosította a lemenők törvényes osztályrészét.5) E vázlatos képből is látható az a kényes helyzet, s felismerhetők azok a nehézségek, melyekkel az országbírói értekezlet tagjainak meg kellett küzdenie. Az ősiség eltörlése, kapcsolatban egy idegen törvény behozatalával, sokkal több tényleges nyomokat hagyott a jogviszonyok alakulásában, semhogy azok egyszerűen figyelmen kivül hagyhatók lettek volna; s ezek a hazai törvények teljes mérvben való visszaállításának oly akadályául szolgáltak, hogy azok teljes helyreállítása ') L. Rath i. m. 93. s köv. 1. 2) U. o. 85. s köv. 1. 3) E négy tag Horváth Boldizsár, Ledniczky Mihály, Thanhoffer Pál és Kudnyánszky Béla volt. 4) L. e különvéleményt Ráth i. m. 87. 1, 5) A különvélemény idevonatkozó 4. §-a igy szóll : »a végrendelkezési jog leszármazó utódok nem létében, minden öröklött és szerzeményi vagyonra kiterjed ; ha azonban leszármazó örökösök vannak, az öröklött vagyon s illetőleg a >nak értéke őket illetvén, a végrendelet csak az öröklött vagyon helyreállítása után fennmai ai'ó szerzeményi vagyonra nézve érvényes,*- L. Ráth i. h.