Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 263 — kiadott diploma által a nemzet magánjogi törvények alkotásához való jogaiba visszahelyeztetvén, az idegen jog iránt táplált ellenszenv országszerte oly élesen nyilvánult, sőt a határozott ellentállás oly mérveket öltött, hogy annak hatályát a törvényhozás intézkedéséig sem látszott tanácsosnak fenntartani; s az e végből alkotandó, ideiglenes kiegészitő szabályok létesitése végett hivatott össze az országbirói értekezlet. Hogy e tanácskozmány, a viszonyok befolyása alatt s a mii létesítésére rendkivül rövid idővel rendelkezve, s másrészt munkálatát nagyon is ideiglenesnek r> rövid időre számítottnak tekintve, de keze az által, hogy törvényhozói hatalmat nem gyakorolhat, kötve lévén,1) nem létesíthetett tökéletes munkálatot, azt a fenntebbi viszonyok folytán minden elfogulatlan szemlélő természetesnek fogja találni. Különösen nehéz volt azonban állása az örökösödési jog szabályozásánál. Tanúsítja ezt az is, hogy egy tárgya sem volt az országbirói tanácskozmánynak, melynél a nézetek annyira szétágaztak volna. E vélemények s javaslatok annál inkább érdekesek feltett tárgyunkra vonatkozólag, mert épen annak a kérdésnek, melylyel e mü kiválólag foglalkozni kiván, megoldása képezte e tanácskozmányok sarkpontját. Az albizottság, kifejtve azokat a nehézségeket, melyek az esetben felfognának merülni, ha az ősiség eltörlése után hazai törvényeink alkalmaztatnának,2) s miután továbbá a törvényhozás folyto•) L. a bizottság jelentését {Rálh országbirói értekezlet 68. 1. »E bizottságot — mond e jelentés — törvénybozási jogok nem illetvén, sem törvényeket nem alkothatván .... feladata csak az lehet, hogy midőn hazai törvényeinket életbeléptetni javalja, ezzel egyszersmind a módokat is jelölje ki, mikép kellessék azon hézagokat, melyeket az ősiség eltörlése a hazai törvények alkalmazásában ejtene — kipótolni. 2) Ilyeneknek sorolja fel : a) hogy az örökösödési keresetek annyifélekép lennének megbirálandók, ÍI hányféle örökösödési törvények vannak helyre, vagyonra és polgári állásra vonatkozólag ; b) a hajadon és özvegyi jog, melyek az ősi javakból fizetendők, az ősiség eltörlése után többé nem létezhetnének ; c) a szülék gyermekeiket teljesen kizárhatnák, mert ősiség nem létezik, szerzeményeiről pedig mindenki szabadon intézkedhet; d) az oldalági rokonok épen nem örökölhetnének, mert azokat csak ősi javakban illette az örökösödés, ilyenek azonban az ősiség meg-