Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

IV. FEJEZET. A magyar örökösödési jog mai érvényében. 1. Örökösödési jogunk átalakulása. Öröklési jogunk átalakulására az első lépés az 1848. évi XV. törv. czikk folytán történt, az ősiség eltörlése által, mely egyidejűleg azt is kimondotta, hogy ennek folytán az igazságügyi ministeriuni a polgári törvénykönyv kidolgozásával megbizatik. Az utóbbi meghagyás teljesülése azonban mind e mai napig csak is a jámbor óhajok sorába tartozik. Nehéz időket s több rendbeli ideiglenességeket kellett átélnünk, hogy ma is ideiglenes állapotban legyünk.... s leszünk isten tudja meddig ! Az első ideiglenes időszak az ősiség eltörlésével vette kezdetét, és tartott az 1852. évi november 29-én kelt ősiségi nyiltparancs s illetve az osztrák polgári törvénykönyvnek 1853. május 1-éig történt életbeléptetéséig. Ez időszakban az ősiség eltörlése az örökösödés körül gyakorlott eljárásra nézve semmi lényeges befolyással sem volt, más törvény hiányában a bíróságnak a fennálló törvények szerint kellett eljárnia, s ennélfogva az öröklés abban a rendben történt, mint azt a*; 1848-ig fennállott törvények megállapították. Jelesül a jogközösség, a jogegyenlőség, vagy jogegyenlőtlenség elve, az adománylevél, vagy az első szerző intézkedéseihez képest teljes mérvben alkalmaztatott. A íiágat illető javakban kizárólag a fiág örökösödési joga állapíttatott meg, s a nőágbeliek eme javakból pusztán a leánynegyed, illetve a hajadoni jogra szoríttattak; szintúgy a felmenők s oldalrokonok öröklése is a régi elvek szerint a visszaháramlás elvének teljes mérvben való alkalmazása mellett történt.1) A második korszak akkor vette kezdetét, midőn az 1852. ') V. 0. Kallós: A magyar polgári jog alapelvei. 357. lap.