Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 15 — minden sajátságait magában egyesítő Athénét, mely e tekintetben is oly sok érdekest nyújt. A görög nép már az istenség és vallás általa alkotott fogalmainál fogva, sokkal képesebb volt a fejlődésre és a baladásra, mint a kelet többi népei. Mig a többi keleti népeknél a törvény mint isteni kinyilatkoztatás jelentkezik, mely állandó s örökké való, mint az azt kinyilatkoztató legbölcsebb isten; a görögöknél a törvény nem tekintetik változhatlan isteni parancsnak, hanem emberi műnek, mely a tökéletesítést s a kor és változó viszonyok szerinti javitást nemcsak hogy eltűri, hanem azt határozottan meg is kivánja. Mig tehát amott a haladás a vallási békóknál fogva lehetetlen volt, emitt a felfogás egyenest a haladásra, az előre való törekvésre utalt. Mi azonban egyátalán nem zárta ki a vallási eszmék és alapelveknek befolyását a magánjog, s különösen az örökösödési jog fejlődésére. A helléneknél mint mindent, úgy család s öröklési jogukat is csak állameszméjük alapján lehet megérteni, Náluk nem volt magán élet, sem társadalmi szabadság; ott minden politikai tartalommal birt, — a mit ma magán viszonyoknak nevezünk, azok ott politikai jelentőséggel birnak. *) E szempontból bírálandó meg a családjog alapja, a házasságkötés is. A házasság csak athenei polgár és polgárnő között köttethetik. E törvény megszegése esetén minden athenei polgárnak panaszjoga van, melynek eredménye az idegen vagyonának elkobzása , mely vagyon harmadrészét a feladó nyeri jutalmul. Ezer drachma büntetés alá esik az az athenei is, ki idegen nőt vesz feleségül, sőt még azok is, kik az athenei polgárt megtévesztve, idegen nőt adnak feleségül, azt atheneinek állitván. Az attikai házassági jogot a többi keleti népek hason intézményeitől, főleg a nő helyzetének s a családra való jelentőségének magasztosabb felfogása különbözteti meg. Ilyen nevezetes különbség mindjárt az egynejüségben jelentkezik, mely több törvény által határozottan rendeltetik. ') A hellén házassági jogi'a lásd dr. Kuncz Ignácz-nah. a hellén házasság mint politikai intézmény czímü értekezését, az 1875, évi Jogt. közlöny 34. s következő számaiban.