Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 208 — t satába. x) Ezzel lett a banderialis rendszer alapja megvete, s illetve a honvédelem annak alapjára fektetve. Károly reform müve, mely a haza s társadalmi állapotjának minden elemére hatott, annak legnevezetesebb részét: a birtokrendszert sem hagyta érintetlenül. 2) Jelentkezett ez azonnal az adományok eddig szokásban volt módjának megváltoztatásában. A nemzetségek birtokviszonya, bár az utóbbi időben az adományos javak mellett nem képezett többé jelentékeny tényezőt, s inkább társadalmi és magánjogi jelentőséggel birt, nem volt összhangban Róbert Károly politikai intéz ményeivel, s azokat lehetőleg szűk korlátok közé szorítani törekedett. Ennek folytán az ősi nemzetségek szállásában gyökerező, vagy azok mintájára alakult s még található birtokviszonyoknak ez módon való további fennállását nem engedte meg; s határozottan kimondotta, hogy fiain kivül örökségi jószágait sem szabad a nemeseknek királyi helybenhagyás nélkül másra bárkire is átruházni. 3) A királynak az a czélja, hogy az örökségi jószágok és az adományos javak között még fennálló minden különbség megszüntessék, az utóbbi időkben közbenjött események folytán nem sok ellenállásra talált, sőt maguknak az ily jószágoknak birtokosai által is gyakran előmozdittatott. Az utóbbi harczok, s főleg a tatárjárás alatt, midőn az ország nagy része feldulatott, számtalan nemesek rabságba hurczoltattak, a nemzetségek némely tagjai végképen elszegényedtek, mások meggazdagodtak, kik az elszegényedett rokonokat a nemzetség tagjainak elfogadni nem akarták, ugy hogy a nemzetiségi összeköttetés egészen feledékenységbe kezdett menni, miért is a nemzetségi jószágok birtokosai, hogy magukat nem vélt megtámadások ellen biztositsák, magukat királyi adománynyal látták el,4) s igy birtokukat eredeti jelentőségükből maguk vetkőztették ki. 0 Horváth Mihály. Magyarok törtéaete II. kötet 24—25. lap. !) Wenzel: adomány és adományrendszer. i. h. 688. 1. 3) »Nemo nobilium — mond Bobért Károly egy 1332. évben kelt okmányában — suas haereditarias possessiones absque regio concessu, vei filii, vei cuiquam conferendi de jure et consvetudine regni nostri requirente nequit habere facultatem. Codex dipl. VIII. köt. 3. r. 619. 1. V. ö. Wenzel i. m. 4) Zalay Alajos emlit egy 1347. év körül előfordult esetet, midőn egy nemzetségben ág ellen bizonyos egyén pert inditott örökösödés végett azért ; »quod ab uno avo foret egressus, et ab una eademque foret (vagyis inkább esse