Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 192 — Jóllehet, e szabadalmak minden városnak külön adományoz tattak *), azok lényege még sem oly különböző , mint azt e körülmény folytán gyanítani lehetne; nem csak a czél egysége folytán találunk azokban egyenlő szabványokat, találjuk a jogok és kötelezettségeknek hasonló elveken való megállapítását, hanem azért is, mert az uj szabadalmak, kivált az utóbbi időben, rendszerint aként adományoztattak, hogy az uj szabadalom nyerők valamely régibb város jogával s szabadalmaival ruháztattak fel. A régibb időben, különösen Fehérvár, a későbbi időben pedig Buda szabadalma volt, melyhez hasonló előjogok lettek -más városoknak is adományozva. E viszony kihatott gyakran a magánügyekbeni bíráskodásra is, és jóllehet a király, vagy a tárnok volt rendszerint felebbviteli bírósága a városoknak, fordultak elő esetek, hogy a felebbvitel egyik várostól a másikhoz intéztetett; sőt még arra is van példa, hogy egyes városok külföldi városokhoz folyamodtak 2). 1) II. Endrétől kezdve a kiváltság leveleknek igen nagy száma maradt reánk. így II. Endre 1206. évben Karakkó, Krajendorf és Eams erdélyi helyeknek (Endlichernél Monum. Árpad. 403. 1.) 1217. a garan melléki monostorföldje lakosainak (Cod. dipl. III. köt. I. r. 196. 1.) 1230-ban a szatmár-németi jövevényeknek (Endlicher i. gy. 426. 428. 1.) adott szabadalmakat, még nagyobb hévvel folytatta ezen adományozást IV. Béla, ki 1238 és 1267-ben a nagyszombatiaknak (Endlicher 44. 1.) 1242. 1266 és 1267. évben a zágrábi Grech hegyen megtelepülóknek (Cod. dipl. IV. köt. I. r. 258. 1. IV. k. 3. r. 330. 1. és 396. 1.) 1242. évben a zomboriaknak (Endlicher 456. 1.) 1243-ban az olasziaknak (Cod. dipl. IV. k. I. r. 278. 1.) 1244-ben a pestieknek (Cod. dipl. i. h. 326. 1.) ugyanazon évben a korponaiaknak (u. o. 329. 1.) 1247-ben az uprecht háziaknak (u. o. 445.) 1253-ban a felső kőrös falviaknak (u. o. IV. k. 2. r. 172. 1.) 1255-ben a bisztriczieknek (Endlicher 489) 1265-ben a herényieknek (Endlicher 506.1.) és 1244-ben a budaiaknak (Lichner és Michnainál Offner Stadtrecbt 239. 1.) 1254-ben a zólyomiak és dobraiaknak (u. o. 213. és 228. 1.) adományozott szabadalmakat. Folytatták ez adományozásokat a későbbi Árpád-házi királyok is. így V. István 1271-ben a szepességi szászok szabadalmait erősítette meg. (Endlicher i. m. 522.) Közlik e szabadalom levelet Lichner és Michai is. i. m. III. melléklet 237. 1. Ugyanabban az évben a győrieket ruházta fel szabadalommal. (Endlicber 528. 1.) III. László pedig 1276-ban a budai (u. o. 542) 1277-ben a komáromi (u. o. 543. 1.) s ugyanabban az évben a soproni polgároknak (u. o. 545. 1.) 1249-ben a varasdi jövevényeknek (u. o. 551. 1.) és 1290-ben a gölniczbányaiaknak (u. o. 613. 1.) adott szabadalmakat. Végre III. Endre a thordaiakat (u. o. 621. 1.) thuroczkaiakat (u. o. 627. 1.) és a pozsonyiakat (u. o. 623. 1.) ruházta fel szabadalmakkal. 2) Különösen MagdeLurg, Breslau és Teschen ^városok említtetnek, mint olyanok, melyek a hazai városok által megkerestettek. így jelesül a szepesi vár