Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

- 191 — várhatóság uri hatósággá s a várjobbágyok földesúri jobbágyokká sülyesztettek. Az ekként a birtokviszonyok átalakulása folytán megindult felbomlást másrészről előmozdította az is, hogy a nemesek és polgárok autonóm községekké kezdettek mindinkább sorakozni. IV. Béláé volt az érdem, hogy a bomlásnak indult megyei rendszert a teljes enyészettől az által, hogy azt átalakította, megmentette. Az ősi vár institúcióit, mely már akkor sorvadásban sinlett, nem volt ugyan már képes többé helyrehozni, de annál üdvösebbek voltak az általa keresztül vitt más alkotmányos változások, melyek folytán a megyei ügyekbe minden néposztály részvétele kimondatván, a megye egészen democrat szervezetet nyert, és az egykori katonai szerkezet helyett a politikai megyéknek alapja vettetett meg A várkerületek ezen alakulásának az a másik fontos következménye is lön, hogy a városok önállásra jutása is ez átalakulásnak köszöni lételét. A várszerkezet felbomlása után ugyanis a királyok fejedelmi székük és hatalmuk támaszát látván a városokban 2), másrészről mindinkább belátására jutván annak, hogy mily fontos tényezője az ipar és kereskedés fejlődése az országos jólétnek 3), a városokat nas gyobb szabadsággal ruházták fel4), ugy, hogy a tizenharmadik században a polgárság már közhatóság alá tartozó országos állással bírt, és a városra mind birtokjoga és területén gyakorolt hatósága, mind pedig annál fogva, hogy csupán közhatóság alá tartozott, alkalmazhatóvá kezdett válni a testületi nemesség tana '), mely tan mindinkább fejlődvén, egész 1848-ig szerepelt honunkban 6). 3. füzet 314 s köv. lap. Hogy mennyire democrat volt a megyei szervezet, tanúsítja az is, hogy Hóbort Károly idejében Szepesmegye alispánja Desenis Péter aranyműves és pecsétmetsző volt (Wagner Analecta sepns I. k. 131.1.) Pozsonymegye szolgabirói pedig egy 1322. évben kiadott okmányban mondják, bogy ők : »per nobiles et ignobiles Provinciáé Csalóköz constituti « (Codex diplomaticus III. köt. 164. 1.) V. ö. Bütka id. ért. 31 6. 1.) ') Érdekesen fejtegeti ezen átmenetet Hajnik is i. m. 232. s köv. 1. 2) V. ö. Hajnik i. m. 240.1. 3) V. ö. Fessler : G-eschichte der Ungarn II. köt. 2 21 s köv. 1. 4) Szlemenics : Törvényeink története, i. b. 164 s köv. 1. °) Hajnik i. m. 242. 1. G) Wenzel: A magy. magánjog rendszere I. köt. 25 7 s köv. lap.