Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 180 — A magyar örökösödési jog fejlődésére a monarchiái alak, s különösen annak a Szt István-féle alkotmányban megállapított jellege gyakorolt első sorban kiváló befolyást. Ugy látszik, hogy Szt. István meggyőződött arról, hogy európai államformaaként csak a királyság volt Magyarországban meghonosítható, mi annál könnyebb volt, mert az államfő alatti egyesülés érzéke ősi-dőktől fogva élénken élt a magyar nép szivében, minek a vérszerződés is tanúságául szolgál. J) Jóllehet ez újításainál szt. István király nemcsak nem zárkózott el a külföldi intézmények elől, sőt azokat államalkotó müvénél lehetőleg meghonosítani, Magyarországot az európai népcsaládok egyenrangú tagjává emelni, s ez által a köztük való fennállást biztosítani igyekezett, másrészről belátásával birt annak, hogy a magyar népet a más népek s kiválólag a germán néptől eltérő szellem jellemzi, melyet, ha az államalkotás müvének maradandóságot akar szerezni, szem elől tévesztenie nem szabad. 2) A magyar népben is élt ugyan az egyéni szabadság érzete, de nem töltötte el annak, mint a germánoknak egész valóját, hanem inkább a törzsszellem uralma alatt állva, meg volt benne a közczélok közérdekre való fogékonyság is, mit később a törzsek szövetkezése után a honfoglalás müve s a rokon elemektől való elszigeteltség , élénk nemzeti közszellemmé fejlesztett. Ennek kifolyása volt, hogy a magyar a közélet terén érezte magát otthonosnak, mig a germán a magán élet terén volt elemében, mely hajlamnak a nép jogérzetére, gondolkodás módjára s ebből kifolyólag jogának fejlődésére kiváló befolyással kellett lennie. 3) Bölcsen belátta Szent István, hogy midőn e népet a nyugoti keresztyén társadalom körébe kivánja bevezetni, arra nem erőszakolhat oly jogi és társadalmi szervezetet, mely, mint a korábbi ') Endlicher : Die Gesetze des heiligen Stephan. 53. 1. -) Helyesen mondja Szlemenics : »Jóllehet Szt. István újításaiban a külföldet követte, mindazonáltal nem áll, mit némely irók vitatnak, hogy eldtí deink üdvös intézeteit és szokásait felforgatta volna, hanem inkább azokat, mennyire csak az xij állással megegyeztethettík valának, gondosan fentartotta.« Ebbeli állítását számos idézetekkel is támogatja. L. Törvényeink története az Árpádok alatt. (Akadémiai évkönyv VI. kö. : 73. lap. V. ö. Epitome juris kungarici 39. §. 3) V. ö. Hajnik : Magyar alkotmány s jogtörtént 111. lap.