Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 145 az előadó tisztet Anzoni viselte, általánosan el lett fogadva az a nézet, hogy az uri és lovag rendre nézve e tekintetben külön szabályok lesznek felállitandók; s Anzoni első javaslata szerint az uri rendnél 6000 írtban, a lovagrendnél pedig 3000 írtban határoztatott meg a nőknek a férfi örökösök által fizetendő minimális összeg; majd a hagyaték bizonyos hányadában, némelyek szerint annak mások szerint ^s, s ismét mások szerint x/8 részében kivánták megallapitani a nők osztályrészét. x) Ismét más vitapontok merültek fel Zenker előadó idejében az uri rendnél kinevezendő utóörökösökre nézve. 2) Szóval ellenére annak, hogy a bizottság előtt kész törvényes szabályok állottak, az egyes kiváltságok is több nehézséget s akadályt csináltak, s a kodifikatorok előtt több nyomatékkal birtak, mint nálunk sokaknak százados intézményeink okoznának, melyeket a közérzülét ellenére oly könnyen gondolnak a lomtárba dobhatni, nem tekintve a szomszédba, hol nem ily általános intézményekkel ellenkező öröklési rend behozatala évtizedekig folyt küzdelem után birt csak az absolut hatalmú törvényhozásnak is sikerülni. Végre megalkottatott az osztrák törvény s dicséretére legyen mondva, elég szabadelvű irányban, — nem tévén különbséget sem a nem, sem az ország lakosainak egyes osztályai között. Alapjául a római jog szolgált, s leszámítva az egyes kivételeket, melyek között legjelentékenyebbek a telekkönyvi jogokra vonatkozó szabályok, a római jog azon időbeni elmélete nyert benne kisebb-nagyobb mérvben alkalmazást. 3) Mi felett, amaz általános jelentőség mellett, melyet a római jog abban az időben élvezett, s mely Ausztriában is segédjogként volt elfogadva, csodálkozni annál kevésbé lehet, mennél ismeretesebb hivei voltak a római jognak a Codex utolsó bizottságának tagjai, s főleg annak utolsó előadója, kinek kezei között a gyermek megszületett. 4) ») L. Harrasovszky i. m. 92—93. lap. -) Harrasovszky i. m. 105. lap. s) Dem Stoffe nacli — mond Bluntschli — hallt sich dieses Gesetzbuch vornehmlich an tlie damalige Theorie vom römischen Eeclit, und tlieihveise an die hergebrachten Landesgewohnheiten. Nur schüchtern, und in (Jer Timi schüchtern korrigirt es den hergebrachten Kechtsstoft' vom veraltetem, und unp<*ssenden römischen Eecht. — Privatrechtliches Gesetzbuch für den Canton Zürich. I. kötet XVIII. lap. 4) V. ö. Unger : System des österreichischen allgemeinem Privatrechts. I. kötet. Anhang 636. lap. ZLINSZKY. MAGYAR ÖRÖKÖSÖD. JOG. 10