Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

2. Az osztrák polgári törvénykönyv. Harrasovszky : Geschichte der Codification des österreichischen Givilrechta. Wien 1868. Unger : Das österreicliische Erbrecht. Leipzig 1871. Tóth Lörincz : Örökösödés az ausztriai általános polgári törvénykönyv szerint. Pest 1854. Zeiler : Commentar über das österreicliische allgemeine bürgerliche Gesetzbuch_ Wien und Triest 1812. III. köt. Kippel: Erlauterungen des allgemeinen bürgerlichen Gesetzbucbes. Wien 1832.V. Winiwarter : Das österreicliische bürgerliche Eecht systematisch dargestellt. Wien 1841. III. kötet. Stubenrauch : Commentar zum allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuche. (II. kiadás) Wien 1864. Kirchstütter : Commentar zum allgemeinen österreichischen Gesetzbuche. Leipzig und Wien 1808. Jól lehet — mint fentebb láttuk — az osztrák uralom alatt álló tartományokban az örökösödési jogra nézve, már a kodifikacziót megelőző időkben is részletes törvények hozattak, s ez által az egyes helyi szabványok érvénye lehetőleg korlátoltatván, az osztrák törvénykönyv szerkesztői előtt korántsem állott oly zavaros tömkelege a különböző s gyakran egymással ellenkező szokásoknak, szabványoknak és tartományi törvényeknek, mint más német államokban ; és mégis az öröklési jog okozott a magánjog minden részei között legtöbb nehézséget a kodifikaczionalis bizottságnak. x) Különösen a nemesi jogok és a nemesség akkor divó fénykorában igen nagy ellenállásra talált, hogy a család nevének fentartására és diszének emelésére hivatott férfiak egyenlő jogokkal birjanak, mint a nők, elannyira, hogy az örökhagyó még végrendeletiig is csak a köteles rész korlátai között intézkedhessék javukra; és valóban azon időben, midőn e törvényt szerkesztő bizottságban ]) Lásd az osztrák törvény kodifikácziójának részletes leirását Ilarranoxazloj idézett müvében.