Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

143 — a) a gyermekeket, és pedig, ha egy vagy két gyermek van ljz része, ha 3 vagy 4 gyermek van fele, és ha ennél több van 2/3 része annak illeti a gyermekeket, mi végrendelet nem létében törvényes örökségi részüket képezte volna. J) Az atya után csak a törvényes házasságból származott gyermekeknek van a köteles részre igényük, az anya után azonban a törvénytelen, valamint a balkézre kötött házasságból származott gyermekek is birnak köteles részre igénynyel. 2) b) Köteles részre igénynyel birnak még a felmenők is, de csak azon gyermekeik után, kiknek ő utánuk szintén köteles rész jár; tehát az atya csak törvényes házasságból született, az anya ellenben minden gyermeke után bir a köteles részre igénynyel. E köteles rész felét teszi annak, mi a szülékre törvényes örökösödés utján háramlott volna. 3) Förster i. m. IV. k. 50 — 58. 1. hol az ellentétes nézetek fel vannak sorolva. V. ö. Eoelt i. m. I. köt. 560. 1. *) Landrecht, II. r. 2. cz. 392. 1. V. ö. Qruchot i. m. III. köt. 110. lapon foglalt fejtegetéseivel. 2) Landrecht : II. r. 2. cz. 586 és 656. §§. V. ö. Förster, i. m. IV. kötet 58. lap. 3) Landrecht, : II. r. 2. cz. 502. §. V. ö. Gruehot i. m. III. köt. 328. s köv. lap. — Azt a kérdést, ha vájjon a szükségörökösöknek van-e joguk a köteles részt természetben követelni ? Förster : aként véli megoldandónak, hogy erre csak akkor vannak jogosítva a szükség-örökösök, ha a végrendelet az egyes hagyatéki tárgyak felett nem intézkedett (i. m. IV. köt. 83. 1.) Ugy látszik a birói gyakorlat is ezt követi. A köteles rész intézményének további részleteire nézve lásd : Förster s Gruehot többször idézett müvein kivül Bozóky Alajosnak a köteles részről irt müvét 143 —162. lk.