Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

amennyiben azt joga volt a szerzőnek elidegeníteni, vagy gyermekei között felosztani.1) A mai indus jogban tehát az ösi és szerzeményi javak közötti különbség igen lényeges szerepet játszik. 2. A chinai örökösödési jog. Chinában az erkölcsi élet központja a család; sehol sem oly erős a családi kapocs. A családi élet központja a házasság. Aki nőtlen marad: a családi lánczolat szakadatlanságát töri meg; vétkezik a fiúi kötelesség ellen, megfosztván szülőit az utódok tiszteletétől. A családi élet e magasabb jelentősége már a nőnek is magasabb jelentőséget kölcsönöz, mindazonáltal a nö feltétlen engedelmességgel tartozik férjének, mert a chinai család is keleti, kényúri, s China különben sem ismer szabadságot. A nőt venni szokták szüleitől s a több nejüség is meg van engedve, habár nem igen van szokásban s ha előfordul is, mindig van egy nő, ki a többi felett elsőbséggel bir, a ki mellett a többieket csak ágyasoknak tekintik.2) A nők közötti különbség azonban nem hat ki az azoktól származott gyermekekre. A család atya a mennyet képviseli gyermekei irányában, származtak légyen azok bármelyik nőtől s azért bármely nőtől született gyermek egyenlően örökösödik atyja után. Chinában a törvényes örökösödésre van fektetve a fősúly, habár teljes végrendelkezési szabadság honos; de a Ta-Csing-Len-Li nevü törvény, midőn a szabad végrendelkezést megengedi, azt is kimondja, hogy ki a maga örökösét a törvény ellenére jelölné ki, 80 bambusz ütéssel fenyíttessék. E szigorú szabály folytán a végrendelet rendszerint nem más, mint az örökhagyónak a törvényes örökösödést megerősitő rendelkezése, melyet az azért szokott külön megtenni, hogy a törvény rendelkezése iránti tiszteletét kifejezze. Örökösödési joggal csak a fiúk birnak, kik leánytestvéreikről gondoskodni tartoznak mindaddig, mig őket férjhez nem adják vagy helyesebben el nem adják. Az öröklési rend először lefelé megy egész a negyedik fokig, vagy is a harmad unokáig s azután felfelé >) L. Mayr id. m. 29 s köv. lap. 2) Csengery Kealitumis és idealismus. Id. gyűjt. I. kütet 221. lap.